Kelet-Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Comic Con típusú rendezvények, amelyek főleg a képregényekből, filmekből és tévésorozatokból ismert szuperhősökre és hasonló karakterekre koncentrálnak. Szeptemberben a Marvel Magyarország Club tesz kísérletet az eseménysorozat hazai meghonosítására, egy "nulladik kiadással".
A rendezvény színhelye a Ferencvárosi Művelődési Központ (1096 Budapest, Haller út 27.)
Idén is rendeznek képregénybörzét Szegeden. Az eseménynek most először a Somogyi könyvtár ad otthont, amely a hagyományos novemberi képregényfesztivál előfutárának tekinti a rendezvényt.
Ez a cikk eredetileg a Buborékhámozó fanzin 6. számában jelent meg, 2009-ben.
Serge Gainsbourg egyik 1976-os dalában hallottam először a „copyright Opera Mundi” kifejezést. Olyan nagyon nem foglalkoztathatott, mit vagy kit is takar valójában ez a név, és az sem hozott lázba, hogy idővel kiderült: ez a francia sajtóügynökség képregényekkel is foglalkozott. Sőt, még akkor sem indult be az érdeklődésem, amikor megtudtam, hogy egy Paul Winkler nevű sajtómágnás alapította. Ám egy másik témában való kutakodás közben rábukkantam az illető úr születési helyére, és ettől egy csapásra megváltozott a téma prioritása. Az amerikai képregény első franciaországi importőre, Mickey egér európai meghonosítója, az ember, aki több forrás szerint is kitalálta a francia képregényre a „bandes dessinées” kifejezést, valójában Winkler Pálként látta meg a napvilágot Budapesten.
Bár frusztrálóan kevés információt leltem az interneten Winkler életéről, nagyjából összeállt a kép. Winkler 1898. július 7-én született Budapesten. Az I. világháborúban besorozták a monarchia hadseregébe , de főleg csehekből álló egysége átpártolt az antanthoz. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, bár egyes források szerint tanulmányait csak évekkel később, Amszterdamban fejezte be. Nem tudni, miért hagyta el az országot az 1920-as évek elején, de mivel később a párizsi Martinovics szabadkőműves páholy tagjai között láthatni a nevét, könnyen elképzelhető, hogy már fiatalabb korában is kapcsolatban állhatott a Tanácsköztársaság által a polgári radikális közös gyökerek ellenére – vagy éppen azok miatt – háttérbe kényszerített, a Horthy-rendszer által betiltott társasággal, és ennek következtében döntött a távozás mellett. Hogy indokai Kertész Mihályéival vagy Lugosi Béláival voltak-e rokonságban, még homály fedi előttem – de ennek aligha lehet képregényes vonatkozása.
Avagy Kittenberger és Piszkos Fred találkozása Imre herceggel a rajzolóasztalon - kitekintés a magyar képregényre.
Németh Levente, már több, mint kilenc éve készíti a fesztivál arculatát és kreatívjait, de még egyszer sem sikerült lejutnia a Katlanba. Most új, lehetetlen vállalkozásba kezdett barátjával Mészáros Jánossal: egy történelmi képregényt készítenek Királyok és Keresztek címmel, melynek első rajzait, oldalait, itt láthatjátok először kiállítva.
Vendégek: Leventének vendégei is lesznek az öt napban. Érkezik hozzá a Piszkos Fred, a Kapitány producere és alkotója, valamint az év képregényének kikiáltott Alfa-béta díjas Kittenberger képregény két alkotója, akik bemutató rajzolást és a látogatókkal közös rajzolást vállalnak.
Időpont: 2017. augusztus 3-4.
Helyszín: 10. Ördögkatlan Fesztivál, Nagyharsány
További információk itt!
A Képregény Kedvelők Klubjának következő rendezvénye 2017. július 27.-én, csütörtökön 18 órakor lesz a városligeti Kertem sörözőben. (Budapest, XIV. ker. Olof Palme sétány 1.)
A "Górcső alatt" című beszélgetéssorozat keretében Harza Tamás, a Kingpin kiadó vezetője lesz a KKK vendége, akit életéről, képregényes kötődéseiről és terveiről faggat a klubvezető: Kiss Ferenc.
A vasárnapi (július 16.) Nyári Képregénybörze helyszíne ismét az Átrium Park irodaház (Budapest XIII., Váci út 45.). Összegyűjtöttük a kiadók és alkotók által bejelentett újdonságokat.
Szokás szerint a rendezvényt szervező Kingpin standján várható a legnagyobb forgalom, és a kiadó természetesen erre az eseményre is időzített néhány újdonságot.
Mindenképpen elsőként kell említeni a tavaly nagy sikerrel bemutatkozott Marvel Box sorozat második számát, amely ezúttal is két teljes minisorozatot tartalmaz. Mind a hat füzet főszereplője az X-Men és Főnix.
Helyszín: HybridArt Space
Megnyitó: 2017. június 29. (csütörtök) 19:00
Megtekinthető: 2017 július 20-ig (csütörtök)
A képregény angyalai című tárlat Futaki Attila és Tallai Gábor Budapest Angyala című művének apropóján a képregény világába ad betekintést.
A történetekhez mindig képeket párosítunk, a képekhez pedig egyből történeteket kreálunk. Oda-vissza működő folyamat, amely legtöbbször csupán a képzeletünkben létezik. Éppen ezért érdekes élmény, amikor egyazon történet más-más stílusban, hangsúlyokkal ölt alakot – attól függően, hogy személyes a tapasztalatok, ismeretek, esztétikai irányelvek mátrixán átszűrve mit ragad ki belőle a történeteket képpé vagy éppen filmmé formáló alkotó. Ennek a kísérletnek egy izgalmas változata a filmkockákat idéző képregény.
A prrogram az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
A kiállítás nyitvatartása: keddtől péntekig, 12:00 – 18:00-ig
A Képregény Kedvelők Klubjának következő találkozójára 2017. június 29.-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a kArton Galériában (Budapest, V. ker. Alkotmány u. 18.), "Hahota 50!" címen.
Gyöngy Kálmánnal, az ismert lapkiadóval, karikaturistával, bibliográfussal és gyűjtővel Kiss Ferenc klubvezető beszélget a 25 év után nemrég újraindult legendás kiadványról, amely máris elért egy jubileumhoz: a Hahota 50. száma június 30.-tól lesz kapható az újságárusoknál.
Meghívott vendégek: Fedina Lídia írónő, Fórizs „Fóka” Attila grafikus, Szalay Kristóf képregénygyűjtő és még sokan mások.
A rendezvény Facebook-eseménye.
A rendezvény helyszíne Emőd, Kulturális Park és Művelődési Ház. Részletek a Kilencedik.hu honlapon, illetve a rendezvény Facebook-oldalán. A találkozón részt vesz Tondora Judit, a Wonder Woman vs Bionic Woman minisorozat rajzolója.
(A cikk eredetileg a Buborékhámozó képregényes szaklap/fanzin 8. számában jelent meg.)
Bár más népek fiai – beleértve a magyarokat – hajlamosak beképzeltnek tartani a franciákat, azt azért meg kell hagyni nekik, hogy önmaguk kifigurázásában világbajnokok. Senki nem bánik olyan kíméletlenül honfitársaival, mint egy francia humorista. Ennek a szép hagyománynak képregényes bizonyítékát is láthattuk éveken keresztül a Kretén magazinban: Robert és Raymonde Bidochon 27 alkalommal, összesen 140 oldalon keltették nálunk rossz hírét az átlagos franciának...
Christian Binet első humoros rajzai már 14 éves korában megjelentek. Először építészkarra járt, majd kitanulta a sajtórajzot, és ettől kezdve számos újságnak és magazinnak dolgozott – még a katonai szolgálat idejét is főként a francia hadsereg lapjának az illusztrálásával töltötte. Hamar belekóstolt a képregénybe is, első figurája egy Poupon la Peste nevű elviselhetetlen csecsemő volt. 1977-ben csatlakozott Gotlib lapjának, a Fluide Glacialnak a stábjához, és a mai napig ott jelennek meg a munkái.
Első sorozatának a főszereplője egy szuperintelligens kutya, Kador volt, akinek az előképét már meggyötörte Poupon is. Kador a világ egyetlen olyan kutyája, aki nemcsak, hogy rendszeresen olvassa Immanuel Kant műveit, de még érti is, sőt, hosszas idézeteket is elő tud adni belőle, bár mindhiába, hisz gazdáival nem tud kommunikálni.
2017. június 24-én, szombaton kerül megrendezésre a KaBoom!, azaz az 1. Kaposvári Képregénynap!
Helyszín: Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály utca 4.
Programok:
A Medium Skateclub és Jáger Attila bemutatja:
Tus- és digitális rajzok, gördeszkalap dizájnok, képregények, 2d/3d figura tervek
Megnyitó buli: 2017. május 26. 18.00 óra (péntek)
A kiállítás helye: 1093 Budapest, Közraktár utca 12/A (Bálnával párhuzamosan)
A kiállítás nyitva: május 26-tól június 25-ig; hétfõtõl szombatig, 12.00 - 22.00
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/794475397395117
Info: mediumskate.com
Közel tíz éve a Helsinki Képregényfesztiválon vendégeskedve fedeztem fel a „Small Press Heaven”-t, amit a finn alternatív képregényesek laktak be, a 80 százalékban Walt Disney-ből álló fősodor szomszédságában. Persze sok volt köztük a hamisítatlan amatőr, aki valószínűleg azóta is ugyanazt a szintet hozza, ám azt biztosan. De volt egy stand, ahol hosszabban időztem, mindent megnéztem, és mert szerencsére a kiadvány „angol felirattal” készült, egyet meg is vettem. Tetszett a rajz stílusa, az oldalak dinamikája, és aztán olvasásélménynek is kifejezetten jó volt. Fiatal alkotója nagyon megörült nekem, hogy idegen létemre vásárolok tőle, dedikálta is nekem a kötetet, megvan most is. JP Ahonennek hívták. Aztán pár évvel később egy újabb finnországi látogatáskor helybéli kiadó barátomtól megtudtam, hogy a szerzőnek időközben sikerült előbbre lépnie, már nem saját maga kénytelen megjelentetni a munkáit.
Nem lepett meg hát különösképpen, amikor Orosz László, a Comicsmania kiadó vezetője „megsúgta”, hogy készül kiadni Ahonen egyik munkáját magyarul – az már annál inkább, hogy miről is van szó valójában. Amiket ismertem tőle, a diákok életén alapuló, diszkréten színezett, egyoldalas történetek voltak. Nem is sejtettem, hogy titkos vonzódást érez a sátánizmus iránt (bár azt már korábban megtudtam, hogy a világon Finnországban a legmagasabb a száz főre eső death metal zenekarok száma). 2013-ben keletkezett Perkeros című, 192 oldalas kötete, amely elhozta számára a nemzetközi hírnevet, hiszen megjelent angol, francia, svéd, dán, olasz, spanyol és német nyelven is, ebben a környezetben játszódik.
Gondolom, ebből vagy ehhez párhuzamosan bontakozhatott ki az eredetileg webcomic Belzebubs, amely a témájához illően fekete és fehér. Főszereplői egy teljesen átlagos család, akik történetesen a metál bűvöletében élnek. Mi több, valamiért azt gondolják, hogy ez a „normális”, vagyis valójában mindenki ilyen – azért nem akarják a gyereküket Belfegórnak hívni, nehogy ő legyen majd a tizenharmadik ezzel a névvel az iskolai osztályában.
A humor forrása így hát kettős. Ahonen egyfelől végigjárja és kifigurázza a szubkultúra toposzait, másfelől úgy tesz, mintha ez az életmód szerves része lehetne egy kispolgári létnek. A kötet picike és nem túl vastag, de minden oldala megéri az árát.
Egy Facebook-csoportban azt találtam mondani, hogy szívesen elolvasnám ezt a tavaly megjelent képregényt, amelyet Farkas Lajos rajzolt a francia Delcourt kiadó számára. Érdekesnek tűnt az alapötlet, amely egyetlen történelmi momentum megváltoztatásából hoz létre alternatív valóságokat, és imponáltak a látványos mintaoldalak, amelyeket láthattam belőle. A vasárnapi képregényfesztiválon Oroszlány Balázs kedvességének köszönhetően kézbe vehettem, amit azzal viszonoztam, hogy nyomban dedikáltattam is neki a jelenlévő alkotóval – már a szignóval együtt fogom visszaadni a kölcsön kapott kötetet.
És ha már elolvashattam, írok is róla, ez a legkevesebb. Van is mit.
Kezdem azzal, hogy a koncepció egy kicsit más, mint amit a leírások alapján vártam. Az írók – Fred Duval, Jean-Pierre Pécau és a segítőként megjelölt Fred Blanchard – ugyanis nem egy konkrét naphoz köthető eseményt módosított a francia történelemben, hanem abból indultak ki, hogy a XIV. századi pestis még hosszabb ideig tartott, és a valóságosnál is nagyobb pusztítást végzett Európában. Pedig az sem volt csekélység, hiszen a történészek becslései szerint a kontinensen átlagosan 40-50, egyes országokban pedig akár 70-80 (szerencsésebb helyeken 20-25) százalékkal csökkent a lakosság.
Kedves Barta Szabolcs és Varga Bálint Bánk, nagyon szépen köszönöm nektek a tiszteletpéldányt új képregényetekből, és ígéretemhez híven írok is róla. De már most szólok, hogy nagyon jól megleszek a folytatása nélkül, adjatok inkább más kritikusnak a következőből.
Olvastam-láttam már elegendő vérengzést – szerencsére csak nem igazit – ahhoz, hogy el tudjak aludni este, és nem fogok sikítva felébredni az éjszaka közepén, ha eszembe jutnak rettenetes történetek rémisztő képei. Sejtem azt is, hogy valójában mindketten roppant jámbor emberek vagytok, akiktől távol áll a fizikai erőszak tényleges alkalmazásának még a gondolata is, és kiválóan szórakoztatok, amíg megírtátok-megrajzoltátok ezeket az eltúlzott borzalmakat.