EpicLine 16: 5Pallos 3. rész

Az első részért lelkesedtem, a másodikban kicsit csalódtam, most valahogy a kettő között vagyok. Talán ezzel az epizóddal került igazán egyenesbe a történet. Fontos, hogy teljesen jól működik önmagában is, bár helyes, hogy mellékelve lett az előzmények összefoglalása (már csak azért is, mert egy teljes éve jelent meg az előző rész). A rajzokban Molnár Gábor remekelt, gyönyörűen uralja a manga alapú, de európai beütésekkel finomított egyéni stílusát, nagyon jó az oldalak dinamikája, sehol sem érzem, hogy ez vagy az a rajz a történeten belüli jelentőségéhez képest túl nagy vagy túl kicsit lenne. Szóval olyan szépen elgondolt az egész, miközben teljesen magától értetődően követik egymást a jelentetek. A történetnek jót tett, hogy a szereplőknek kezdi saját egyéniségük lenni, most már tényleg csak azok asszociálnak a modellként szolgáló 5Panels-tagokra, akik értik a finomabb utalásokat. De a lényeg, hogy ezek ismerete nélkül is működik a dolog.

Mintha viszont az új EpicLine-ok borítója valamivel vékonyabb papírra lenne nyomva, mint korábban, amitől felfelé kunkorodnak… De majd jól le fogom préselni.

EpicLine 17: Szekerce és Szemerce, 6. rész

Uff, fellélegeztem, már nem befelé megyünk a történetbe anélkül, hogy látnánk, merre tartunk, hanem kifelé jövünk belőle, és ha nem is sejthetjük a végét, nyilvánvalóan elkezdett kerekedni, sőt be lett ígérve a befejező rész is. A sztori ötlete ígéretes volt, aztán egyre tovább nyúlt és nyúlt, de úgy tűnik, mostanra magára talált. Szellemes és izgalmas ez az epizód, reménykedhetünk egy klassz lezárásban, és aztán Koska Zoli foglalkozhat megint valami – érzésem szerint – hozzá közelebb álló témával. Néhány rajz most is egy kicsit „túl nagy” szerintem a figurák méretéhez képest, viszont az is tény, hogy az ellenkezője jóval zavaróbb lenne.

A Képregény Kedvelők Klubja valódi klubkiadványokat ad ki, hiszen az előzetes igények felmérése alapján állapítja meg a példányszámot, és csak csekély ráhagyással készül a nyomtatás. Ennek következtében az ő esetükben a bemutatkozó rendezvény után még nem nagyon lehet beszélni "további beszerezhetőségről", ám mivel előfordul, hogy ismét összejön elegendő érdeklődő, és bevállalnak egy utánnyomást, bemutatjuk legutóbbi, a képregényfesztiválra készült, klasszikus-nosztalgikus képregényeiket.

Endrődi István: Pucér nők s annyi más érdekes...

Az elsősorban karikaturistaként ismert Endrődi István igen nagy számban készített képregényeket is, főleg a Ludas Matyihoz köréhez köthető lapoknak. Ezekből válogatott Kiss Ferenc, méghozzá a színes munkákra koncentrálva.

Rejtő-képregények: Az úr a pokolban is úr / Vér és mahagóni

Noha Rejtőről leginkább Korcsmáros Pál nevére asszociálunk, ha képregényes adaptációról esik szó, egész sok más rajzoló is vállalkozott a klasszikus ponyvaíró egy vagy több regényének a feldolgozására. Ezek közül mutat be kettőt a klubkiadvány. Minden bizonnyal az ismertebb a 80-as évek végén önálló füzetként egyszer már megjelent Az úr a pokolban is úr, amelyet Cs. Horváth Tibor forgatókönyve alapján rajzolt meg Fazekas Attila. A másik hat évvel később készült, immár Kiss Ferenc forgatókönyve alapján, ennek a rajzolója Berényi Béla.

És hogy alátámasszuk a bevezető állításait: ugyancsak a fesztiválra jelent meg Endrődi István "Pályázom a halhatatlanságra" című képregényválogatásának a második kiadása.

Ha tehát valakit érdekelnek a klasszikus magyar, többnyire irodalmi művek alapján készült képregények, érdemes csatlakoznia a Képregény Kedvelők Klubja Facebook-csoportjához, hiszen ott minden hírről első kézből értesülhet.

Láng István laudációja, elhangzott a 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon.

Papír nélkül beszélni, meg ez az egész beszéd-eltépegetős dolog, ez nekem nem megy. Az ilyesmit a politikusok sokkal hitelesebben csinálják. És ugye, ki akarna, ki tudna hitelesség terén versenyre kelni egy mai politikussal?

Papírról olvasom tehát, elvégre dicsérni jöttem Marabut, nem hebegni.

A nyitó bekezdésben a hitelességről volt szó, és a fogalom persze Marabu esetében erőteljesen, és ezúttal jogosan kínálja magát. De úgy teszek, mintha mégsem ezzel nyitottam volna: ez a kifejezés ugyanis sajnos kicsit elfáradt, kicsit elcsépeltük. Inkább azt mondom el, miért tartom nagyra Marabut.

Tavaly volt először nyári képregénybörze, és mivel jól sikerült, a szervező Kingpin kiadó folytatja a megkezdett hagyományt.

Az időpont július 16., a helyszín ismét az Átrium irodaház étterme. (Folyamatosan frissülő) részletek a Kilencedik.hu-n.

Folytatódik Cserkuti Dávidnak az Apa magazinban megjelenő képregénye.

Az első rész már olvasható online az alkotó blogján.

A másodikból pedig egy előzetes képkockát kaptunk:

A 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon adták át a Magyar Képregény Szövetség képviselői a 2016-os naptári év folyamán megjelent legjobb új magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díjakat.

Kép-regény kategória: Kittenberger: Fabriqué en Belgique

Írta Somogyi György és Dobó István, rajzolta Tebeli Szabolcs. Megjelent magánkiadásban.

Kép-novella kategória: A gepárd pöttyei

Írta és rajzolta Vincze Nóra. Megjelent az alkotó Curved Cat Comics gyűjteményes kiadványában. Kiadó: ZSIGER.hu

Web-comic különdíj: A walesi bárdok

Készítette Csordás Dániel, Arany János nyomán. Megtekinthető az "Életben maradnának" blogon.

Gratulálunk a nyerteseknek!

Ahogy azt már bizonyára mindenki tudja, idén megnöveltük a vásárteret, ami egyrészt lehetővé tette, hogy több árus is elférhessen, másrészt remélhetőleg nektek is több helyetek lesz nézelődni és a már megvásárolt képregényhalmaitokkal egyensúlyozni. Íme hát a fesztiválon árusító kiadók és kereskedők listája:

Raiz című füzete után már a második Lucas Grande-története jelenik meg Ambrus Izsáknak. A ZSIGER.hu alkotói körébe tartozó alkotót az első western-képregényéért jelölték Alfabéta-díjra.

Hogyan foglalnád össze a második részt?

Tényleg csak röviden, mert nem hosszú a történet és nem akarom lelõni a poénokat. A szál amin elindultam az az volt, hogy a helyi városban sorra tűnnek el a tehenek és a véletlen úgy hozza, hogy a sheriff Lucas-t meg egy másik embert bíz meg a felkutatásukkal, aki vak, de ennek ellenére jó a nyomkövetésben. Persze ebbõl több vicc is kialakul. Tulajdonképpen egy marháskodás az egész. :)

A Magyar Képregény Szövetség 13. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét. Várjuk a képregényolvasókat és gyűjtőket, az óvatos érdeklődőket és a fanatikusokat május 14-én, vasárnap, 10 órától. Változás az előző évekhez képest, hogy idén a Dürer-kert teljes területén lesznek programok: megnöveltük a vásárteret, és egy külön workshop-terem is kialakításra kerül.

Időpont: 2017 május 14 vasárnap 10-18 óráig

Helyszín: Dürer-kert, Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21

Belépődíj: 990 Ft, tíz éves kor alatt ingyenes

Link a programokhoz - a színpadi programokon kívül jazz, gyerekprogramok, workshopok, és Rejtő-Korcsmáros szabaduló szoba a kínálatban.

Link a külföldi vendégekről szóló információkhoz.

Link a workshopterem kínálatához. És egy másik Link, ahol képregényalkotók előadásait találod

Link az ingyenes tombolajátékunk leírásához.

Árusaink listáját, valamint az új megjelenéseket itt találod.

Mi is az az alkotói fal? Ez.

Óriási legóképek kiállítása is lesz. Infó.

Infó a gyerekprogramokról.

A kilencedik.hu összegyűjtötte a megjelenéseket - katt.

Link arról, hogy mit hol találsz (de ez a fesztiválújságban is benne lesz, nem kell memorizálni :) )

Lesz nullás asztal - egy felület a képregénycserére! Link az infókhoz.

Ne linkeskedj, gyere!

A fesztivál plakátját Haui József rajzolta és Pilcz Roland színezte.

A legjobb webcomic címért Oravecz Gergely két képregénye is versenyben van: mind a Még alakul, mind Minden belefér a Műútban jelent meg, miközben több más, akár képregényes projekten is dolgozott tavaly. Részben ezekről, részben munkabeosztásáról és új, most megjelenő képregényéről kérdeztük.

Min dolgozol most? Vannak képregényes munkáid jelenleg?

Ez egy remek kérdés, ugyanis éppen most, a képregényfesztivál idején jön ki egy általam rajzolt, három részesre tervezett képregény első része a Faith No More együttesről The Scrolls of Faith No More címmel. Ez egy angol nyelvű e-book lesz, amit Dudich Ákos zenei újságíró és fordító ír, és ahogy a cím is mutatja, a zenekar történetét dolgozzuk fel a kezdetektől mostanáig. Ugyan nem hivatalos biográfiáról van szó, de az együttes basszusgitárosa, Billy Gould már olvasta, és nemcsak hogy tetszett neki és áldását adta rá, hanem még tanácsokkal és extra infókkal is ellátott minket a készítés során. Az Amazonról lehet majd megvásárolni, és elsősorban külföldi piacra szánjuk, de azért kint leszünk egy standdal a fesztiválon, hogy promotáljuk kicsit a dolgot itthon is. Kézbe venni ugyan nem lehet majd úgy, mint egy nyomtatott kiadványt, de akit érdekel, belelapozhat e-book olvasón vagy tableten, szóval érdemes lesz megkeresni minket.

Lassan, de biztosan közeledünk az interjúk végéhez. Most a képregényes közeg Leonardo DiCapriójaként is emlegetett Koska Zoli válaszolt a kérdésekre - főként jelölt műve, az Új képregények kapcsán.

Miben más az Új képregények a korábbi munkákhoz képest? Az időn kívül mit jelöl még az, hogy „új”?
Kicsit pesszimistábbak, mint a Firka Comics. Azokban mindig volt egyfajta fény az alagút végén, ami kiegyenlítette kicsit a szomorú mondanivalót, ha volt egyáltalán olyan, de itt most megpróbáltam kicsit reménytelenebbre venni a hangnemet, hogy ne legyen már olyan közhelyes.

Madarász Gergőt nem először jelölik Alfabéta-díjra és biztos nem utoljára! Idén a 2016 legjobb kép-novellája cím várományosa, interjúnkból pedig az is kiderül, mik várnak még ránk a következő Majomdarálóban.

Mivel dolgokkal foglalkozol most? Halad tovább a Majomdaráló?

Most jelenleg, képregényes "főállásban" a Majomdaráló új részén dolgozok. Hála a modern technikának, sokkal gyorsabban haladok, mert egy Ipad-en dolgozok. Félig még hagyományos megrajzolós, scannelős, és gépen utódolgozós technikával, de van amikor már teljesen csak a tableten születnek meg rajzok. Tényleg elképesztő hogy mennyi időt és energiát takarít meg a technika. (nem fizetett reklám)

Mik a tervek a közeljövőben, milyen kollaborációk várhatók?

Rengeteg tervem van, igazából klónoznom kellene magamat, hogy minden ötletemet meg tudjam valósítani. Zanzásítva: Majomdaráló örök időkig, vagyis amíg fizikai létem engedi. Fejemben kering egy kisebb kiadvány terve, olyan történetekből, amik szintén a Majomdarálóhoz kapcsolódnak. Ezek amolyan kis "egypercesek" ebből vagy zine lesz, vagy egy olyasmi formátumú, füzet szerű kiadvány, mint az első Majomdaráló. Van egy kb 48 oldalas sci-fi történetem, hasonlóan Majomdaráló rajzstílusban, és enyhén hasonló humorral. Hamarosan neki kell ugranom egy történetnek, amire Pádár Ádámék kértek fel, erről nem tudom mennyire mesélhetek, így nem is mondok többet. És emellett sorban állnak a félig kész dalok, és festmények:) Meg a szemetet is le kellene vinni, meg boltba menni, postára, bankba....

Egy kis aktivitásért cserébe könnyen rád mosolyoghat a szerencse a képregényfesztiválon és szuper nyereményekkel gazdagodhatsz a tombolasorsoláson!

Hogyan kaphatsz tombolajegyet?
Válassz az alábbiak közül vagy halmozd az élvezeteket és gyűjts be akár több jegyet az összes feladat teljesítésével! :)

1. Töltsd ki rövid kérdőívünket és add le a bejárattal szemben található pultban!
2. Oszd meg a fesztivál Facebook-eseményét az üzenőfaladon most azonnal vagy akár a fesztivál napján és mutasd be telefonodon a bejárattal szemben található pultnál!
3. Alkoss és helyezd el a munkád a vásártér és a workshopok közti folyosón található alkotói falon (9-es helyszín), fotózd le és mutasd be a bejárattal szemben található pultnál!

Miket nyerhetsz?
A képregényfesztiválon résztvevő alkotók és kiadók által felajánlott képregényeket, printeket és más, értékes nyereményeket!

Tombolát beváltani 11:00 és 15:30 között lehet, a sorsolás pedig 16:30-kor kezdődik!

Játékra fel!

A 13. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik nemzetközi művészvendége Victor Drujiniu, aki a Budapesti Román Kulturális Intézet támogatásával érkezik a fesztiválra. Victor rajongással beszél a képregényrajzolásról, karrierje során pedig a legnagyobb francia és amerikai képregénykiadóknak volt lehetősége dolgozni. A képregényes outsourcing Magyarországon sem ismeretlen jelenség: Victorhoz hasonlóan több rajzoló dolgozik külföldre és vesz részt a fordista rendszerben működő képregényalkotás valamelyik munkafázisában. Az interjúban Szép Eszter kérdéseire válaszolva Victor természetesen arról is beszél, hogyan került a Dark Horse és a DC, majd később a francia bande dessine-k vonzáskörébe, de beszéltünk még a szakdolgozatáról, ami az első képregényeket érintő művészeti témájú szakdolgozat volt Romániában, valamint a képregényrajzolás legnagyobb kihívásairól.

A kép forrása: 3szek.ro

Azt olvastam a neten, hogy a Temesvári Nyugati Tudományegyetem művészeti karára jártál. Itt foglalkoztatok képregénnyel? Szóba került a médium, netán adtál be ilyen munkát?

Nem, nálunk a művészeti egyetemeken nincs ilyen szekció, tagozat, vagy kar. Most tudtam meg, hogy Kolozsváron van egy képregény master kurzus, ha jól értettem, tavaly óta. Én művészetpedagógián végeztem, de nagy szerencsém volt a tanárommal, aki nagyon szerette a figuratív rajzot és témákat és így könnyű volt közös témákat kapni. Sőt, adott is nekünk egy képregény-rajz jellegű témát. És persze a diplomamunkámnak is része volt a képregény-jellegű rajz.

Az, hogy festőnek tanultál, hat valahogy a képregényes munkádra?

Őszintén, nem. Sőt lehet, hogy bizonyos szempontból a képregényes rajzstílusom hátráltatta az "akadémiai" rajzolásomat, vagy esetleg a festői stílusomat is egy kicsit, ugyanis a rajzvonalamban érződött a képregény befolyása. Amit az iskolában tanultam es kértek tőlünk az egy dolog volt, a képregény-rajzolás meg egy másik. A szabad idömben készítettem a képregény-jellegű rajzaimat. De a líceumban is, ahol a festészet tagozaton tanultam, a tanárom nagyon nyitott gondolkodású volt és a tanév elején elfogadta a rajzaimat, amelyet a vakáció alatt készítettem, gyakorlati beadandóként. Sőt, ki is voltak téve a műhelyünk falára.

 Tavaly, a Gulag Emlékév apropójából jelent meg a Rabtársak a gulagon című képregény Dávid Ádám, író és Németh Gyula, rajzoló közös munkájaként, a Gulag Emlékbizottság megrendelésében és a Frank Digital közreműködésével. A 100.000 példányt iskolások közt osztották szét, az interneten azonban bárki megtekintheti - az interjúból pedig nem csak ez, hanem sok más érdekesség is kiderül.

Ki és mi alapján kért fel titeket a munkára? Mennyi idő volt a forgatókönyvre/rajzokra?

N.Gy.: Az egyik ügynökség kért fel minket a munkára, már több projekten dolgoztam velük korábban. Nagyon feszített volt a tempó, egy hónap volt a történet megírására és egy a megrajzolásra, színezéssel, szövegbeírással együtt. Nagyon komoly kihívás volt, de a végeredménnyel nagyjából elégedett vagyok.

D. Á.: Amikor Gyula szólt erről a munkáról, többen is próbáltak lebeszélni róla, mondván, hogy mission impossible két Gulag-túlélőről 28 oldalban hitelesen mesélni kamaszoknak. Ilyenkor szoktam megmakacsolni magam, és csak azért is megírtam a scriptet, amiben nagy segítségemre volt Bene Bálint barátom. Az ő javaslata volt, hogy Olofsson Placid és Menczer Gusztáv sorsát egy harmadik sorstársuk szemszögéből meséljem el, aki a szökés gondolatával viaskodik, és visszagondol két segítőjére. Ezzel a dramaturgiai fogással könnyedén át lehetett hidalni földrajzi és időbeli távolságokat.

Hogyan zajlott a közös munka? Ismertétek egymást korábban?

N.Gy.: Igen, már több alkalommal dolgoztunk együtt. Nemrég egy másik képregényen is, ami még nem jelent meg. Így amikor az ügynökség megkérdezett, hogy lenne e ötletem az íróra, rögtön az Ádámot javasoltam. Nagyon simán együtt tudunk dolgozni, Ádám szerencsére nyitott az éjféli Skype-megbeszélésekre.

D. Á.: Az volt a mázlink, hogy mindketten éjszakai baglyok vagyunk, és ez már az előző közös képregényünknél is átsegített minket a nehézségeken. Amikor már mindenki elcsendesedett körülöttünk, ránéztem Gyula Dropbox-fiókjára, és indulhatott az esti műszak…