Az idei őszi képregénybörze időpontja 2016. október 16., vasárnap, 10-15 óra között, a helyszín az Átrium Park irodaházban található Eurest étterem (1134 Budapest, Váci út 45.).

Mivel a lehetséges helyek száma véges, a részvételhez árusítóként előzetesen kell jelentkezni a marvelplusz@gmail.com e-mail címen.

Részletes információk a Kilencedik.hu portálon.

A börze várható újdonságai közül még csak kevés ismert, de az már biztos, hogy itt mutatkozik be a rendezvényt szervező Kingpin kiadó idei első Batman-különszáma, A nevető ember.

2010 óta augusztus 28. a nyilvános képregényolvasás világnapja (egyben a világhírű rajzoló, Jack Kirby születésének a napja). A kezdeményezéshez idén mi is csatlakozunk.

A Magyar Képregény Szövetség Facebook-eseményt hozott létre, ide lehet majd feltölteni a "bizonyítékokat", a képregényolvasást ábrázoló képeket, négy kategóriában:

a) klasszik
b) csoportos (osztagos, ligás, szövetséges, univerzális)
c) gyerekkel vagyok!
d) extrém képregényolvasás

Az illusztráció két évvel ezelőtt készült egy szerb rajongóról, Rio de Janeiróban.

Megjegyzés: A Kingpin kiadó tavaly szeptemberben már meghirdetett egy hasonló eseményt, amelynek a képei itt láthatók.

A Képregény Kedvelők Klubja augusztusi rendezvényének témája Rejtő Jenő munkássága.

Program:
Találkozás 2016. augusztus 25-én (csütörtökön) 18 órakor a Magyar Színház előtti téren, a Budapest VII. kerületi Rejtő Jenő utca elején. Miután elhelyezték az emlékezés virágait Rejtő Jenő emléktáblájánál, séta a Piszkos Fredről elnevezett kocsmába, az Osvát utca 9-be.

Meghívott vendégek:
- Garisa H. Zsolt: a Rejtő/Korcsmáros képregények új formába öntője, valamint a Piszkos Fred közbelép című rajzfilm csapatának prominens tagja
- Thuróczy Gergely: A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Az ellopott tragédia című emlékkötet írója és összeállítója
- Matuscsák Tamás: Rejtő Jenő “kiadatlan napló”-jának írója
- Kiss Ferenc: a KKK klubvezetője, aki Rejtő kiadatlan műveiből összeállította a Légió mindhalálig című 350 oldalas kötetet.

A Képregény Kedvelők Klubjának következő rendezvényére 2016. július 27-én este 6 órától kerül sor, ezúttal rendhagyó helyszínen, a Jaromir 68 Cseh Sörkertben (Budapest, XIV. ker. Ajtósi Dürer sor 23, bejárat a Zichy Géza utca felől.)

Az est vendége Topálovits Pál képregényrajzoló, aki nemrég ünnepelte 60. születésnapját - már csak ebből az alkalomból is beszélget el vele "Górcső alatt" című sorozatában a klubvezető, Kiss Ferenc.

Topálovits képregényei elsősorban a Süni magazinban, a Fülesben, a Kis Fülesben és a Fülesbagolyban jelentek meg. Menni vagy meghalni című Rejtő-feldolgozása, amelyet Kiss Ferenc forgatókönyve alapján rajzolt meg, idén önálló kötetben jelent meg a 12. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra.

Sokan reklamálták, hogy nyáron nincsenek képregényes rendezvények, így hát a tavaszi és őszi börzékből eddig több mint harmincat szervező Kingpin kiadó úgy döntött, idén lesz, méghozzá július 17-én, vasárnap. Reméljük, az igény valós, a kísérlet sikerül, és új hagyomány teremtődik.

Részletes információk a Kilencedik.hu-n; a börze Facebook-eseménye

A Kingpinen mindenesetre nem fog múlni a dolog, hiszen nagyon kitesz magáért, hiszen több olyan újdonságot is bemutat, amely nem kerül országos terjesztésbe, kizárólag rendezvényeken és közvetlenül a kiadótól lesz kapható.

A legérdekesebb vállalkozásnak minden bizonnyal az „új formátum” ígérkezik, amely a Marvel Box sorozatnevet kapta. Ennek lényege, hogy egy-egy minisorozat vagy történetciklus több füzetben jelenik meg, de csak együtt, egységcsomagban szerezhető be. Az első ilyen pakk hat (dupla) füzetet tartalmaz: háromban a 2005-ben indult Invincible Iron Man (Vasember) sorozat első, Extremis című ciklusa, háromban pedig a 2007-ben kezdődött Mighty Avengers (Bosszú Angyala) című sorozatnak szintén a nyitó története, az Ultron található.

A Vasember-sztori igazi ínyenc falat, hiszen az intelligens, korunk jelenségeire reagáló történeteiről ismert Warren Ellis írta, és az egészen kivételes technikával dolgozó Adi Granov rajzolta/festette. Azoknak is bátran ajánljuk, akik a Marvel világát inkább csak a moziból ismerik, hiszen ez a képregény szolgált alapul a Vasember 3 című filmhez.

A kArton galériában (1056 Budapest, Alkotmány utca 18.) tartott képregényes workshop ismét egyetlen képregénnyel, Pádár Ádám és Molnár Gábor Alfabéta-díjas A munka gyümölcse című munkájával foglalkozik.

A beszélgetésen a szerzőkön kívül részt vesz Szebeni Péter képregényalkotó és Bayer Antal kritikus, a moderátor Dudás Győző.

Kezdés 18 órakor. A belépés ingyenes.

A rendezvény Facebook-eseménye.

Július 1-ig 74 képregény jelent meg Magyarországon, ami nagyjából megfelel az utóbbi néhány év átlagának, és mivel általában a második félév erősebb szokott lenni, azt vetíti előre, hogy összesítésben is hasonló lesz 2015-höz (174), de legalábbis 2014-hez (158).

A három terjesztési mód (könyves, újságos és alternatív) arányai is megfelelnek az elmúlt évek gyakorlatának. Nagyjából minden ötödik képregény kerül be a könyvesbolt-hálózatokba, 40 százalék kapható újságárusoknál és ugyanennyi más helyeken (elsősorban képregényes rendezvényeken, webshopban és egy-két baráti boltban).

A legtöbb képregény amerikai import (33), utána következnek a hazai készítésűek (26), majd messze lemaradva az európaiak (8) és a japánok (3), 3 pedig az „egyéb” kategóriába tartozik.

A terjesztési módok szerinti bontás azonban most is jelentősen eltér az összesítéstől. A magyar képregények túlnyomó többsége alacsonyabb példányszámban jelenik meg, szinte kizárólag szerzőitől szerezhető be. Az alternatív terjesztés 60 százalékát teszik ki a magyar kiadványok. Amerikai képregények túlnyomórészt újságárusoknál, japán képregények csak könyvesboltokban kaphatók.

Képregénykiállítás nyílt a Deák 17 galériában (1052, Budapest Deák Ferenc u. 17. I. emelet).

"Ötven évvel a Római szerződés aláírása után, a Belga Képregény Központ (CBBD) úgy döntött, hogy bemutatja a mai Európa lakosait. Az európai képregények kreációiból merített, "Az európaiak nézik az európaiakat" kiállítás választ ad egy sor olyan vicces kérdésre, hogy "Hogyan látjuk egymást? Hogyan látják a szlovén, holland vagy francia képregényrajzolók a lengyeleket, belgákat, angolokat és más európai szomszédaikat?" A Belga Képregény Központ kiállítása egy eredeti és mosolygós portrét rajzol az európaiakról, a képregény tükrén keresztül mutatja be a társadalmainkat...és játékos könnyedséggel örvendezteti meg, valamint gondolkodtatja el a látogatókat.

 A képregény Európáját bejárni annyit tesz, mint ráébredni arra, hogy a képregényíró is ugyanolyan állampolgár, mint a többi...legyen akár belga, francia, olasz, román, lengyel, holland, német vagy szlovén.A megrajzolt történetbe észrevétlenül is beleszövi annak a társadalomnak az előítéleteit, amelyikben él. Máskor pedig a szerző tudatosan dönt úgy - közönsége legnagyobb örömére -, hogy játszik ezekkel a klisékkel.

 A természetesen nem szándékozik számba venni ezeket a kliséket, és az Európai Unió 27 tagországának teljese képregény-arzenálját sem tudja bemutatni. Ehelyett, a kreativitás ezen kincseskamrájából merítve, a Belga Képregény Központ kiállítása ara invitálja a látogatót, hogy álljon meg egy percre néhány válogatott és jól ismert klisé és előítélet előtt, és fedezze fel azt a gyakran vicces megjelenítést, ahogy egy képregény szerzője felhasználja ezeket a munkájában...az egyetlen választási szempont, hogy a rajzoló ne legyen azonos nemzetiségű a klisé tárgyával."

Az eredetileg 2007-ben létrehozott kiállítást 2009-ben már láthattuk Budapesten és több vidéki városban, ekkor készült a Litera.hu képes beszámolója.

"A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház harmadik alkalommal fogadja be a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film és Média szakos diákjainak műveit. A sorozatcímből – Pillanatnyi Forgatókönyv – adódóan a szöveg és fotó kapcsolatára épülnek a kiállítások. Az előző években szereplő képek témái Kölcsönhatás és Együttállás címek alatt kerültek megrendezésre – az operatőr, rendező és dramaturg szakos hallgatók filmes látásmódja egy pillanatra nyugvópontra helyezkedett, állóképekben fogalmazódott meg.

Az idei hívószó – Képregény – tágabb teret biztosít az előző évek elvont témaköreihez képest. A képzőművészet és film közé ékelődő narratív vizuális műfaj logikai keretét, vizuális nyelvezetét megtartva mind az állókép (és nem csak fotó), mind a film felé nyitottunk. Ezzel megbolygattuk a megszokott fotográfiai keretbe ágyazott kiállítói trendet, és a kép és szöveg kapcsolatát szabadabban használjuk, azt változatos médiumokon keresztül mutatjuk be."

Kiállító művészek: Baranyai István, Barcsai Bálint, Csánki Kata, Daoud Dániel, Dósa Bernadett, Dudás-Ijjas Teréz, Farkas Ádám, Fatér Ambrus, Filó Vera, Freund Ádám, Füri Katalin, Gorácz Vanda, Grünvalszky Ágnes, Gyuricza Mátyás, Horváth János, Juhász Péter, Kertész Zsanett, Kézdi Klementina, Kis Hajnalka, Kóródi Dániel, Kölcsey-Gyurkó Levente, Kővári Szabolcs, Lányi Zsófia, Majoros Zsolt, Málnási-Csizmadia Eszter, Mező Dorottya, Nyoszoli Ákos, Oláh Medárd, Ördög Zsófia, Pongor András, Rudas Mariann, Sarkadi András, Stark Ervin, Szabó Zsuzsanna, Szakos Kriszta, Széles Eszter, Vajda Gergely, Zándoki Bálint.

Kurátorok: Csizek Gabriella a Mai Manó Ház kurátora és Füri Katalin művészettörténész

A kiállítás 2016. június 24. és augusztus 28. között tekinthető meg a Mai Manó Házban (1065 Budapest, Nagymező utca 20.), a belépés díjtalan. Nyitva tartás: 11-19 óra.

A Szlovéniában megjelenő nemzetközi képregényantológia, a Stripburger szerkesztői ismét beválogatták egy magyar szerző munkáját. Marjai Petra Lilla angol nyelvű kétoldalasa a magazin most megjelent, 67. számában olvasható.

A Stripburger 67. teljes tartalma itt tekinthető meg, a 96 oldalas kiadvány 6 euróért rendelhető meg a kiadótól.

Korábban Gróf Balázs, Stark Attila és Kondor Tamás egy-egy munkája is megjelent már a Stripburgerben.

Marjai Petra Lilla rendelkezésünkre bocsátotta olvasható minőségben is képregényét (nagyítás jobb egérgombbal).

A kArton galériában (1056 Budapest, Alkotmány utca 18.) tartott képregényes workshop ezúttal egyetlen egy képregénnyel, a Kittenberger: Fabriqué en Belgique című nemrég megjelent albummal foglalkozik.

A beszélgetés résztvevői: Somogyi György, a képregény írója, Nagy Krisztián, a Geekz kritikusa, Kónya Márton, a Trikorder blog munkatársa és Molnár Gábor képregényalkotó, a 5Panels csoport társvezetője. Moderátor: Fritz Zoltán.

Kezdés 18 órakor. A belépés ingyenes.

Minden korábbinál hosszabb ideig, három és fél évig kellett várni az előző kötet óta, de a gyűjtők és rajongók biztos megbocsátanak, amikor felhelyezik a polcra a Rejtő-Korcsmáros nyolcadik részét a többi mellé. Elégedetten nyugtázzák, hogy Garisa H. Zsolt és Varga Zerge Zoltán ismét hatalmas és gyönyörű munkát végzett, A szőke ciklon szép lett, szebb, mint újkorában, kerek a világ – és kezdődhet megint a várakozás, most már a Piszkos Fred közbelép-re.

Amikor 1956 után Rejtő Jenő regényei lekerültek a hivatalosan sosem létezett indexről, és ismét megjelenhettek új kiadásban, nem kellett sokáig várni az első képregényváltozatra. Noha az irodalmi művek adaptációját a klasszikusok népszerűsítésével, az „igazi” könyvek olvasására buzdításával magyarázták, ez nem volt több ürügynél. Elég végignézni a Füles első néhány évében feldolgozottak listáját: Victor Hugo, Jules Verne, Alexandre Dumas, Gárdonyi Géza, Mark Twain, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán – egyikük sem volt olyan nehezen emészthető szerző, hogy erőnek erejével kellett volna letuszkolni az olvasók torkán. Igaz, a súlyosabb mondanivalókat Cs. Horváth Tibor a zanzásítás során kiszerkesztette a Nyomorultakból, az Egri csillagokból, de még a Sándor Mátyásból is. Nem is nagyon tehetett mást, hiszen a több száz oldalas köteteket 30-40 oldalnyi képregényben kellett összefoglalnia. És vajon mennyire szorult rá Rejtő, hogy képregények útján ismertessék meg a nagyközönséggel? Hiszen akárhány példányt nyomtattak az újonnan engedélyezett ponyvaremekekből, hónapok alatt elfogyott mind. Úgy gondolom, amikor Cs. Horváth belobbizta Rejtőt a Füles rejtvényújsághoz (ha egyáltalán így történtek a dolgok, hisz most már aligha fog kiderülni, melyik oldalról származott a kezdeményezés), biztosra mehetett, a siker borítékolható volt.

Az idei budapesti képregényfesztivál nem kevés örömteli eseményeinek egyike volt Dampyr visszatérése a hazai piacra. Igaz, a Dylan Dog-sorozathoz hasonlóan alacsony példányszámban és korlátozott terjesztésben, de hát igazodni kell a piaci realitásokhoz. Jelenleg ez tűnik az egyetlen lehetőségnek arra, hogy lassan, de biztosan bővüljön a kínálat, legalább a rendezvényeken és webshopokban.

Míg a pár évvel ezelőtt hat kötetig jutó sorozat az elejétől közölte a Dampyr történeteket (pontosabban az 1-5. és 8. részeket), az új, immár két sztorit tartalmazó kiadványok válogatnak a rövidesen 200. számához érő szériából. A szempont az első kötetnél adta magát, hiszen mindkét részt a fesztivál olasz vendége, Alessio Fortunato rajzolta.

Méghozzá nem is akárhogyan. A Dampyr rajzai általában is igen magas színvonalat képviselnek, de Fortunato az átlag feletti minőséget nyújt, a realista, részletgazdag ábrázolást kedvelő képregényolvasók különösen nagy örömére. Ami engem illet, nagyon szeretem az ilyen vonalkás tónusozást, és csak ámultam, amikor a fesztivál másnapján az Olasz Intézetben tartott előadásán a rajzoló elmondta, hogy ő bizony egy az egyben dolgozik, ezek az A5-ös méretű oldalak valóban ekkorában készültek.

Az Ünnepi Könyvhéten Székesfehérváron standot állító kiadók között jelen lesz a helyi ZSIGER.hu és a dunaújvárosi Comicsmania.

Képregényes programok:

Június 10., péntek:
15-18 óra: Készíts te is képregényt Jáger Attilával
16-18 óra: Fekete Dániel dedikálja Széles Mosoly című képregényét

Június 11., szombat:
10-17 óra: Készíts ti is képregényt a ZSIGER.hu alkotóival - résztvevők: Jáger Attila, Fabe és Bart Glowacki

Az idei Ünnepi Könyvhét szegedi programjában 2016. június 12-én, vasárnap a Lobby Café teraszán helyi kötődésű alkotók beszélgetnek "Szegedi képregényes körkép" címen. A résztvevők: Kasza Magdolna, Magony Gergely (Árványvadász), Pilcz Roland (Kalyber Joe), Vadas Máté (Titánember), Vörös Édua (Utánam fiúk), Váradi Gábor és Rozgonyi Zalán (X-Embörök).