Interjú fesztivál előtt: Vinz Schwarzbauer (Ausztria)
Május 12-én több külföldi alkotóval és kiadvóal lehet találkozni a 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon. A személyes megismerkedés előtt néhány kérdést tettünk fel nekik e-mailben. Elsőként az osztrák Vinz Schwarzbauer válaszolt, aki egyrészt a bécsi Kabinett kiadót képviseli, másrészt megjelenik első magyar nyelvű képregénye is. A kérdező Bayer Antal volt.
BA: Melyik képregények, karakterek és alkotók adták az első ihletet, amikor elindultál ezen a pályán?
VS: Emlékszem, serdülőkoromban az egyik barátommal együtt nagy hatást gyakoroltak ránk a Tini Nindzsa Teknősök képregények. De minket inkább az eredeti, Eastman és Laird által készített, sötétebb történetek vonzottak, amelyeket felnőttebb közönségnek szántak. Ekkor mi is készítettünk egy képregényt egy nindzsáról, a barátom írta, és én rajzoltam. De szintén jelentősen hatott rám a Dragonball is.
BA: Ma kik a kedvenceid?
VS: Azt hiszem, leginkább Olivier Schrauwen és Taiyo Matsumoto. Schrauwen művei innovatívak, és van egy fura humora. Matsumoto volt az, akinek a hatására képregényt készítettem a pingpongról. Csodálom a rajzstílusát és a munkáinak a hangulatát.
Dalibor Talajić (Horvátország) Szarajevóban született 1972-ben, de már gyerekkorában átköltözött Zágrábba a családjával, ott végezte el a középiskolai tanulmányait, miközben klarinétozni tanult a Vatroslav Lisinski zeneiskolában, majd zeneművészetet hallgatott a zágrábi zeneakadémián. Időközben felvételizett a képzőművészeti egyetemre is, de nem járt sikerrel. Miután 1994-ben lediplomázott, tizenegy éven egy zeneiskolában tanított, miközben több horvát magazin is elkezdte közölni a képregényeit, köztük az Endem zágrábi fanzin.
Valentina (Val) Romeo (Olaszország). Az 1977-ben, Messinában született rajzoló és illusztrátor a nápolyi képregényiskolába járt. 2010-től dolgozik a Bonelli kiadónak a Morgan Lost, Dylan Dog, Nathan Never és Zagor sorozatokon.
Maria Surducan (Románia, sz. 1985) Kolozsváron él és dolgozik illusztrátorként és képregényalkotóként. Munkái közül több megjelent francia, cseh és magyar nyelven is. Képregényeiben az az gondolat vezérli, hogy az érzelemgazdag történetek gyógyító hatást gyakorolhatnak. Elsősorban a kelet-európai mítoszokra és népmesékre koncentrál, és az foglalkoztatja, hogyan tudja ezeket beépíteni, újra elmondani és új kontextusba helyezni kortárs történetmesélési technikákkal. 
Ileana Surducan (Románia, sz. 1987) szabadúszó művészként dolgozik az illusztráció és a képregény területén. A vizuális médiumot történetmesélési eszközként használja, érzelmi töltetű üzenetekkel személyes eseményeket alakít át egyetemes élményekké. Előszeretettel mesél olyan történeteket, amelyekben a hétköznapi élet a fantázia világával keveredik, és meggyőződése, hogy a művészet játék, amelyben nélkülözhetetlen egy kis humor. Sokat kísérletezik a szöveg nélküli képregényekkel, a pusztán képekkel mesélés univerzális jellegével. Munkáiban vizuális metaforákat használ, amelyek több szinten is értékelhetnek gyerekek és felnőttek egyaránt. Műveit kiadták Romániában, Franciaországban, Magyarországon, Csehországban, Svédországban és Tajvanon.
A 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál 2024. május 12-i főeseményén az alábbi kiadók, alkotók és kereskedők állítanak standot.
A 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra készülve felmérést készítettünk január 29. és február 2. között a Facebokon keresztül. 
A Magyar Képregény Szövetség 2024-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.