A fesztiválos újdonságok bemutatását néhány régi és visszatérő kedvenccel folytatjuk.

Töretlen lendülettel folytatódik a Lucky Luke-sorozat. Míg az előző epizód (A 20. lovasezred) John Ford vadnyugati történetei előtt tisztelgett, A fejvadász a spaghetti westernnek piszkál oda egyet, de olyan finoman, ahogy arra csak René Goscinny volt képes. Már a címlapról kiderül, hogy Lucky Luke-nak ezúttal egy Lee Van Cleefre hasonlító alakkal fog meggyűlni a baja. Eliot Belten ott a jellegzetes kalap, a trail duster kabát, a szája sarkból lóg a pipa, a lába előtt szétszórt dollárok. Meg az a nézés, persze, jól eltúlozva. Ahogy a történetben minden: Goscinny pillanatnyi kétséget sem hagy afelől, hogy nem tetszik neki az új divat: a cowboy-film főszereplője legyen csak önzetlen, a pénz kizárólag a rosszakat érdekelheti. A kiadvány újságos és könyves terjesztésben is kapható lesz a fesztivál után.

Westernnel, pontosabban álwesternnel folytatódik a Zórád Ernő munkáit bemutató sorozat. Sőt Rejtő Jenőnek ez a munkája valójában zsánerek egész sorát keveri, miközben parodizálja is azokat: ez pedig nem más, mint A Néma Revolverek Városa. A posztumusz regény Cs. Horváth Tibor által erőteljesen átköltött képregény-változatának az a szerencséje, hogy a zanzásítással nem lehetett ártani az eleve (szándékosan) kaotikus cselekménynek, Zórád rajzai pedig ezúttal is lenyűgözőek. Az eredetileg a Magyar Ifjúságban, 1971-ben közölt képregényt pár évvel később maga a rajzoló tördelte át, a Füles évkönyvében, majd egy önálló füzetben történő kiadás céljából, ám a szerkesztés a szép kézírás lecserélésével, sok apró részlet és utóbb esetben több oldal kihagyásával is járt. A Nero Blanco Comix kiadásában most a Zórád által 16 nagy oldalról 40 normál méretűre igazított, de az eredeti rajzokat érintetlenül hagyó változat jelenik meg. A fesztivál után webshopos rendeléssel és további rendezvényeken lesz beszerezhető.

A minden reméltnél nagyobb érdeklődés miatt a zsűrinek hosszabb időre volt szüksége döntése meghozatalára.

Halmos Ádám zsűrielnök, Baski Sándor kritikus, Cserkuti Dávid illusztrátor, Jeney Zoltán író és Takács Eleonóra, az MKSZ volt elnöke a 37 (!) pályamű tanulmányozása után az alábbi négy képregényt választotta ki, amelyeket az alkotóik a május 18-i képregényfesztiválon mutatnak be a zsűri és a nagyközönség előtt.

További egy olyan pályaművet is kiválasztott a zsűri, amely képanyag híján nem felelt meg a kiírásnak, ám érdekessége miatt felkéri az alkotókat, hogy - versenyen kívül - mutassák be a prezentációk keretében.

A prezentációk reggel 10 órakor kezdődnek, minden pályázó 10 percet kap. A győztest kora délután, az Alfabéta-díjak átadása után ismerteti a zsűri.

A döntős művek cím szerinti sorrendben:

A hagyományoknak megfelelően ezúttal is számos új kiadvány jelenik meg az év legnagyobb hazai képregényes eseményére, és a hagyományoknak megfelelően össze is foglaljuk ezeket.

1. rész: új comics: Batman, Pókember, Walking Dead, Marvel+

Hazánkban már évek óta rendszeresen a legnépszerűbbnek bizonyulnak az amerikai, főként szuperhősöket szerepeltető akcióképregények. Feltehetően most sem lesz másképp, pláne, hogy valódi csemegék várhatók.

Minden bizonnyal a legnagyobb szenzáció Batman újabb visszatérése a magyar képregénypiacra. A Kingpin új magazinja nagyjából ott veszi fel a fonalat, ahol pár éve a könyves kiadás megszakadt. Az utolsó, Hush szíve című kötettel szinte egy időben indult Amerikában a híres Grant Morrison által írt ciklus, amelynek már a címe is bombaként robbant: Batman és fia!

Az új, kéthavonta megjelenő, a fesztivál után pár nappal újságos forgalmazásban kapható lap minden számában Batman mellett a DC-univerzum egy másik sorozata is fut, elsőként a Gotham City Ragadozók.

A Denevérember mellett a legnépszerűbb szuperhős nálunk is Pókember. Olyannyira, hogy immár 25 éve jelennek meg magyar nyelven a kalandjai, ennek méltó megünneplése a Hihetetlen Pókember kéthavi lap különszáma.

Jó, hogy Bécsbe el lehet menni reggel és vissza lehet jönni este, így a hazai képregényfesztiválra készülődve is sikerült beiktatnom egy villámlátogatást a 2. Bécsi Frankofón Képregényszalonon, amelyet a helyi Francia Intézetben rendeztek. A "franciabarát Európa" társaság már évek óta tart frankofón könyvfesztivált, ebből nőtt ki tavaly a kifejezetten képregényes nap, amelyre neves francia, belga és svájci alkotókat és szakírókat sikerült ezúttal is meghívniuk.

A legnagyobb név egyértelműen Jean-Yves Ferri, a legújabb Asterix-epizód írója volt, és ez már önmagában is indokolta volna a kiutazást, ehhez jött még a lehetőség, hogy viszontlássak pár régi ismerőst, és ki tudja, esetleg újabb kapcsolatokra is szert tegyek.

Nos, fárasztó, de sikeres nap volt, és még fényképezni sem felejtettem el.

Az első képet azonban nem én készítettem, hanem a Francia Intézet honlapjáról szedtem. Hát igen, a bécsi kultúrközpont (amely az intézeten kívül a helyi francia középiskolának is otthont ad) szó szerint valóságos palota.

A teljes programot délutánra időzítették. Minden alkotóval volt egy félórás beszélgetés, utána pedig egy-két órán keresztül dedikált az illető. Nem húzták az időt, rögtön Ferrivel kezdték.

A május 18-i 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon vendégünk lesz Galla Miklós, aki "Galla Miklós love story-ja a brit képregénnyel" címen tart 30 perces műsort. Ehhez kapcsolódóan volt kedves válaszolni Bayer Antalnak néhány, e-mailben feltett kérdésére.

Bayer Antal: Köztudott rólad, hogy nagy kedvelője vagy az angol humornak, de az kevésbé ismeretes, hogy érdeklődésed kiterjed a brit képregényekre is. Pedig ezeket a szigetországban elképesztően népszerű "fiús újságokat", mint a Beano, a Dandy vagy a Beezer, nem csak nálunk, hanem máshol sem nagyon ismerik. Hogyan kerültek ezek mégis a látókörödbe?

Galla Miklós: Tizenkét éves koromban a szüleimmel a Kelet-Afrikában található Tanzániába utaztunk, és ott – konzekvensen három hónapos késéssel, mert hajóval hozták – minden csütörtökön jöttek a brit comic-újságok. Az említetteken kívül például a Topper is, és a konkurencia: Whizzer and Chips, COR!!. Éltem a világomat, imádtam ezt a számomra új kultúrát.

BA: Az angol humornak a "Monty Python"-os, "Pete and Dud"-os fanyar vonulata nyilvánvalóan hatott a saját munkásságodra, de hogy állsz azzal a roppant direkt, vásott, unatkozó kölykös csíntevésekkel, amelyektől például (a brit) Dennis the Menace és Gasher-sztorik hemzsegnek?

GM: Néha ezekben is vannak szellemes ötletek. Az igazi érték, amire persze csak a közelmúltban jöttem rá, a rajzolói munka és az egésznek a kiállítása. Fantasztikus, ahogy a statikus rajzokon a mozgást érzékeltetni tudják. Gyakorlatilag rajzolt börleszk. Ezek az újságok úgy vannak kivitelezve, hogy szívesen veszed kézbe, akár egy negyvenéves kiadványt is. Nagyon érdekes, hogy az általam legjobbnak tartott rajzolót George Martinnak hívták, de persze nem azonos a Beatles együttes zenei producerével.

Galla Miklós egy pár évvel ezelőtti képregénybörzén (fotó: Tompa Péter)

Pécs után Budapestre költözik a ComiXconnection nemzetközi vándorkiállítás, méghozzá az anyag terjedelme miatt két helyszín között megosztva.

A szerb, horvát, szlovén, és román alkotók mellett magyar részről Baranyai András, Csordás Dániel, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Gróf Balázs, Lanczinger Mátyás, Stark Attila és Vidák Zsolt munkái szerepelnek a kiállításon.

Sokaknak ismerős lehet továbbá a magyarul kiadványokban is megjelent Alexandru Ciubotariu és Aleksandar Zograf neve, Matei Branea pedig a tavalyi Primanima animációs fesztivál vendége volt. A teljes lista itt látható.

A kiállítást dr. Beate Wild projektkoordinátor nyitja meg május 8-án: este 7 órakor a kArton galériában (1054 Budapest, Alkotmány u. 18.), 9 órakor pedig a Müsziben (1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1.)

A tárlat a kArtonban május 30-ig, a Müsziben június 5-ig látogatható.

A 2014-es Korcsmáros Pál-díjat az EpicLine alapítója, szerkesztője, legaktívabb írója és "Vadregény" című sorozatának rajzolója, Tálosi András, vagyis Spuri kapja. Emlékeztetőül: a Korcsmáros Pál-díjat 2012-ben alapította a Képes Kiadó és a Magyar Képregény Szövetség azért, hogy az előző naptári évben legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó magyar képregényalkotó munkáját elismerje. 

Spuri május 18-án, a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon veheti át a díjat. A ceremóniát követően 15 órakor Fióktól az újságosig - a képregénykiadás mai lehetőségei Magyarországon címmel tart előadást, ahol néhány műhelytitkot is elárul, valamint a magazin jövőjéről is beszél majd.

Tálosi Andrást az elismerés apropóján Szép Eszter kérdezte:

A Korcsmáros Pál-díj az EpicLine első évadával demonstrálható írói, szervezői, kiadói, szerkesztői munkád elismerése. Mesélj, kérlek, a magazin kiadásának gyakorlati oldaláról.

Az EpicLine története mélyen a 5Panels csapatában gyökerezik, hiszen ha nem lennének azok a kiváló alkotók, akikből az EpicLine stábja felépült, akkor sehol nem lenne a magazin. Én csak annyit tettem, hogy a csapatban rejlő erőforrást a lehető legjobb módon, mindenki megelégedésére próbáltam kiaknázni. Ilyen szempontból azt hiszem, nyughatatlan vagyok. Az elmúlt három évem arról szólt, hogyan juttassam lépésről lépésre előrébb a 5 Panelst, mert az egy helyben toporgást valahogy nem szeretem.

Nem tervszerűen haladtunk, hanem csak mentünk a lehetőségek övezte úton. Amint volt lehetőségünk egyet előre lépni, előre léptünk úgy, ahogy a legbiztonságosabb volt. A magyar képregény vékony jégen táncol, ezért nem is csoda az óvatoskodás mindenki részéről (itt elsősorban a kiadókra gondolok.) Elvégre mindenki a saját pénzét teszi kockára minden egyes új megjelenéssel.

A Szépművészeti Múzeum Toulouse Lautrec kiállításához kapcsolódóan francia estet tart május 17-én, a Francia Intézet támogatásával. Az esemény kapcsolódik a másnapi képregényfesztiválhoz is, amennyiben a program részeként 6 órától a fesztiválra érkező vendégrajzolók közül a francia Boulet, a svájci Hélène Becquelin és a lengyel Piotr Nowacki, valamint négy magyar alkotó, Fritz Zoltán, Dudás Győző, Sárdi Katalin és Erhardt Domonkos improvizált rajzokat, képregényeket fog készíteni a Toulouse Lautrec témára.

A rendezvény Facebook-eseménye.

A felkért szakmai zsűri javaslatát jóváhagyva a Képes Kiadó úgy döntött, hogy 2013-as alkotói, kiadói, szerkesztői és szervezői teljesítménye alapján idén Tálosi "Spuri" Andrást részesíti Korcsmáros Pál-díjban. A díjat a május 18-i képregényfesztiválon adja át a kiadó vezetője, Korcsmáros Gábor.

A Korcsmáros Pál-díjat a 2012-ben hozta létre a Képes Kiadó a Magyar Képregény Szövetség közreműködésével. A díjazott az a magyar alkotó lehet, aki az előző évben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta, akár hazai publikációkkal és egyéb tevékenységgel, akár külföldi megjelenésekkel.

Tálosi András 2013-ban indította útjára az EpicLine havi képregénymagazint, amely kizárólag magyar, folytatásos képregényeket tartalmaz. A magazinban debütált a Spuri által írt Fekete Holló, és ugyancsak ő írta a magazinban a Szekerce és Szemerce sorozat második epizódját. Különösen figyelemre méltó az ugyancsak az EpicLine-ban megjelent Busó-történetek teljes átdolgozása, amit nagyrészt egymaga végzett, mind a sztorik és a párbeszédek átfogalmazásában, mind a rajzok feljavításában. Tálosi András tavaly is részt vett a 24 órás képregényrajzolásban, az ebből az alkalomból készített 24 hours without ghosts című története a Megint 24 óra című 5 Panels-kiadványban jelent meg.

Gratulálunk, és rövidesen interjút is közreadunk a friss díjazottal.

Emlékeztetőül a Korcsmáros Pál-díj eddigi nyertesei:

2014: Tálosi András
2013: Fazekas Attila
2012: Felvidéki Miklós

A Képregény Kedvelők Klubjának áprilisi rendezvényére 2014. április 24.-én, csütörtökön 18 órától a kArton Galériában (1054. Budapest, Alkotmány u. 18.) kerül sor.

A beszélgetés címe Táltos a Parnasszuson. Kiss Ferenc vendége Marosi László, a hajdani Táltos Kiadásszervezési GM volt vezetője, aki az 1980-as években úttörő szerepet játszott új magyar képregények készíttetésében és megjelentetésében a Bucó, Szetti, Tacsi sorozattal, valamint kiadta Zórád Ernő klasszikus feldolgozásainak a nagy méretű, színes változatát is. A beszélgetőpartnerek Kertész Sándor képregénytörténész és Verebics János, aki maga is dolgozott annak idején rajzolóként a Táltosnál.

A belépés ingyenes. A beszélgetésről videofelvétel készül.

Az idei tagok felkérésével teljessé vált az Alfabéta-zsűri névsora. A zsűri már el is kezdte a két kategóriában jelölt 5-5 mű olvasását. A szavazásra a május 18-i képregényfesztivál előtt pár nappal kerül sor, a nyerteseket a fesztiválon hirdetjük ki, és ott is adjuk át a díjakat.

A 2014-es zsűri:

Barts Lívia (grafikus, ELTE PhD-hallgató),
Bayer Antal (kritikus, szerkesztő, MKSZ-ügyvivő),
Farkas Dávid (kritikus, a Fandom szerkesztője)
Fritz Zoltán (Alfabéta-díjas képregényrajzoló, animátor, MKSZ-ügyvivő)
Kiss Szabolcs (a Komikon képregénybolt volt vezetője)
Kránicz Bence (film- és képregénykritikus)
Lénárd László (kritikus, képregényalkotó)
Nagy Krisztián (a Geekz.hu kritikusa)
Szabó Zoltán Ádám (a Kilencedik.hu szerkesztője)
Szekeres Nikoletta (a Prae.hu és a Tiszatáj online kritikusa, az MKSZ sajtófelelőse)
Szép Eszter (kritikus, ELTE PhD-hallgató)
Takács Eleonóra (a Képregény.hu kiadóvezetője, az MKSZ korábbi elnöke)
Tebeli "Brazil" Szabolcs (Alfabéta-díjas képregényrajzoló)
Vass Róbert (Alfabéta-díjas képregényalkotó, MKSZ-ügyvivő)
Zsigó Bianka (művészettörténész, az MKSZ-kiállítások kurátora).

Elkészült a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál plakátterve, Csordás Dániel többszörös Alfabéta-díjas képregényrajzoló munkája.

A továbbiakban szöveges információkkal és (remélhetőleg) támogatói logókkal fog bővülni.

A 27. Québec-i képregényfesztivál alkalmából (április 9-13), a Kanadai és a Magyar Képregény Szövetség közös szervezésében "Képregény, le 9ème art en Hongrie" címen nyílik kiállítás március 31-én a Musée de la Civilisation de Québec-ben (85, rue Dalhousie, Québec).

A tárlat március 31. és április 20. között tekinthető meg.

 Kiállítók:
Cserkuti Dávid,  Csordás Dániel. Fábián István, Felvidéki Miklós, Fórizs Gergely, Fritz Zoltán, Halter András, Huszka Zsombor, Lanczinger Mátyás, Vass Róbert, Vincze Nóra és Zorro de Bianco.

A magyar képregény is meghívást kapott a legnagyobb görög képregényfesztiválra, az athéni Comicdom-Conra. A 2014. április 4. és 6. között megrendezett eseményen magyar részről Fritz Zoltán rajzoló, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője és Zsigó Bianka művészettörténész, az MKSZ kiállításainak a kurátora vesz részt.

4-án, pénteken nyílik a Celebrating 9th Art elnevezésű kiállítás, amelyen görög, kambodzsai, kínai,  izraeli, portugál, paraguayi és litván alkotók mellett, Csordás Dániel,  Fritz Zoltán és Vass Róbert 1-1 munkája is látható lesz. (A társrendező Hellén-Amerikai Unió honlapján a kiállítást Csordás egyik művével hirdetik.)

Szombat délután másfél órás Comic Jam-rögtönzés lesz Fritz Zoltánnal, a vasárnapi "Celebrating the 9th Art" címen megrendezendő kerekasztal-beszélgetésen görög, ír, norvég, litván és izraeli szakmabeliekkel együtt a magyar küldöttség mindkét tagja részt vesz.