A 9. Budapesti Képregényfesztiválon bemutatott, "A Lengyel képregény állást foglal - történelem és társadalom" című anyag mától május 17-ig megtekinthető a Platán galériában (1061 Budapest, Andrássy út 32).
A képanyagból néhány részlet és a leírás itt található.
Lengyel klasszikusok magyar képkockákon címmel a Varsói Könyvvásár és Képregényfesztivál alkalmából a Varsói Magyar Intézet képregénykiállítással tiszteleg a lengyel irodalom előtt. A kiállítást május 18-án nyitja meg a kurátora, Zsigó Bianka művészettörténész. A kiállítási anyag egy hónap keresztül lesz látható az intézetben. A fesztiválon workshopot tart Fritz Zoltán, az MKA elnöke.
Más képregénykultúrákhoz képest a magyar képregény megszületésekor, 1957-től sokáig egy előre meghatározott funkciót töltött be. Ez a legritkább esetben volt könnyed, humoros szórakoztatás. A szerkesztők a korabeli viharos politikai körülményekre való tekintettel, külföldi mintára ártalmatlannak számító szépirodalmi művek adaptációit készíttették el figyelemelterelés céljából vagy épp pedagógiai célzattal. A nyugati és magyar klasszikusok mellett olykor lengyel írók alkotásai is feldolgozásra kerültek. A képregény forgatókönyvek döntő többségét ebben az időben Cs.Horváth Tibor készítette, aki a kiállításon szereplő művekben is közreműködött. Neki volt köszönhető, hogy pár magyar képregény megjelent a határon túl, de a vasfüggönyön innen, így Lengyelországban is.
A tárlat a három legjelentősebb magyar képregénymester egy-egy munkáját mutatja be, mindegyik alapja egy lengyel irodalmi klasszikus:
Május 14. és június 23. között ismét látható Szegeden a Call it a day észt-finn-magyar képregénykiállítás, ezúttal a Kass galériában. Megnyitó május 14-én, kedden 17 órakor. Köszöntőt mond Márkus Virág programvezető és Bodgán Lilla projektvezető, a kiállítást megnyitja Váradi A. Gábor. A kiállítás támogatója az Észt Intézet és a Finnagora.
A zsűri döntése alapján 2012 legjobb új magyar képregényei:
Kép-regény kategóriában (önállóan megjelent képregény): Slusszkulcs Klán, írta és rajzolta Hegedűs Márton (Libri kiadó)
Kép-novella kategóriában (sajtóban, antológiában megjelent vagy online publikált képregény: Csordás Dániel képregényblogja.
Gratulálunk a győzteseknek!
Díjátadó:
Interjú Hegedűs Mártonnal:
Interjú Csordás Dániellel:
A videointerjúkat az ekultura.hu készítette.
A Magyar Képregény Szövetség 9. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét, a Millenáris Teátrumban várja a gyűjtőket, érdeklődőket, családokat május 12-én, vasárnap 10 órától 18 óráig.
Belépti díj 500 forint, 10 év alatti gyerekeknek felnőtt kísérővel ingyenes. Pénztárzárás 17 órakor.
Az elsőnek érkezők értékes képregénycsomagot kapnak ajándékba, előreláthatólag 200-300 csomagot tudunk összeállítani.
A rendezvény a képregény minden területét egyesíti: vásár, kiállítások, szakmai és szórakoztató programok, vetítések, játékok, képregényes rögtönzések.
A fesztivál egyik lengyel rajzolóvendége Michał 'Śledź' Śledziński, aki volt kedves e-mailben válaszolni néhány kérdésünkre.
Bayer Antal: A legnépszerűbb képregényednek a címe Osiedle Swoboda (’A szabadság fejlesztése’). Elmondanád nekünk, akik nem tudunk lengyelül, hogy miről szól?
Michał Śledziński: Öt srác története, akik egy tömbházakkal teli környéken nőttek fel (ahogy én is). Nincs fő szála a cselekménynek, anekdoták, helyzetek, kalandok, szellemes párbeszédek, szociológiai megfigyelések keveréke. Valamint lehetővé teszi különböző zsánerek vegyítését, legyen az horror, thriller vagy romantika. A lényeg, hogy nem egy sötét, erőszakos történet a tömbházakról (bár időnként azért folyik némi vér), hanem inkább egy meleg hangvételű történet a létező körülményekről, a pénztelenséggel, a munkanélküliséggel és a hétköznapok valóságával való küzdelmekről.
BA: A másik képregény, amelyet kiemelten látok a honlapodon, a „Vörös Pingvin”. Kicsoda ő, és miért kell meghalnia, ahogy a címben áll?
MS: Azért kell meghalnia, mert egy gonosz dög. Kalóz és gyilkos. Komolyabbra fordítva a szót: a Vörös Pingvin még csak meg sem jelenik a sorozat első kötetében (bár a másodikban már biztosan színre fog lépni). Ez a sorozat számomra új irányt jelent a szokásos munkáimhoz képest. Ez egy klasszikus fantasy-kalandtörténet, kozmikus csempészekről. Nagyot markol a popkultúra tárházából, az animékből, a videójátékokból és persze a képregényekből. Grafikailag valószínűleg ez az eddigi legjobb munkám.
BA: 1999 és 2004 között megjelentettél egy saját képregénymagazint, Produkt címmel. Mennyire volt népszerű, és miért döntöttél a leállítása mellett?
Bemutatunk néhány képet a május 12-én, a 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon látható képregénykiállítás anyagából.
A jeruzsálemi fekete harcos (írta és rajzolta Śledziu). Egy zsidó fiú fellázad a hagyomány ellen, amely azt a sorsot szánja neki, hogy tudós legyen, mint a felmenői. Ő azonban arról álmodik, hogy nindzsa legyen, miután titokban meglesett egy számítógépes játékot. Készít is egy surikent, ám a dobócsillaggal véletlenül megöl egy turistát, ami globális botrányhoz vezet. A történet végén a fiú végül hazatér, és elfogadja a sorsát, még ha nyugtalanul is.
Egy Budapesten élő olasz képregényrajongónak köszönhetően kisebb kiállítás lesz látható a május 12-i 9. Képregényfesztiválon. Az olasz nyelvű kötetek és az ismert karaktereket - főleg Zagort és Texet - ábrázoló rajzok a galérián lesznek megtekinthetők, a Sebők Imre és lengyel képregényoldalak, valamint a különleges Walking Dead példányok mellett. Sőt, a kapott képek között felfedeztünk egy olasz Walking Dead-példányt is.
Beszélő képek címen magyar képregénytörténeti kiállítás nyílik az aranykortól napjainkig a Hegyvidék Galériában (1122. Budapest, Városmajor utca 16).
Megnyitó: 2013. május 16. csütörtök 18 óra.
Köszöntőt mond Fonti Krisztina alpolgármester. A kiállítást megnyitja Kertész Sándor képregénytörténész.
A képregény aranykorának nagyjai mellett megtekinthetőek pályázatunk nyerteseinek munkái: Kondor Tamás, Molnár Gábor, Nagy Réka, Pálmai Tamás, Szabó Kristóf, Szilák Andrea, Titkó Ildikó, Traub Viktória.
A kiállítás június 4-ig tekinthető meg, kedden, csütörtökön és pénteken 10 és 18 óra között.
A Lapoda Multimédia – BioDigit Kft. „Félperces jelenet" címmel pályázatot hirdet. A pályázatban való részvételnek nincsenek feltételei, bármely természetes személy, illetve cég, szervezet részt vehet – akár több pályamunkával is.
Díjazásban a három legjobb pályamunka részesül (tehát összesen 3 díjazott).
Pályázatunk elsődleges célja a tehetségkutatás és tehetséggondozás: a díjazottak közül kiemelkedő munkát benyújtott pályázóval cégünk hosszú távon kíván együttműködni, további megrendelések útján. A pályázat leadásával a pályázó hozzájárul, hogy azt a BioDigit Kft. felhasználja.
A pályázat tárgya: 3-4 képkockából, 4-5 mondatból, frázisból álló képregény, szövegi elemét irodalmi igényű írás alkotja, mely a pályázó saját szellemi terméke. A díjakat a legfrappánsabb, leghumorosabb pályamunkák között osztjuk ki.
A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra érkező lengyel vendégek közül elsőként Paweł Timofiejuk kiadóvezetővel és íróval készítettünk interjút e-mailben.
Bayer Antal: Kiadói szemmel milyennek látod a képregény helyzetét Lengyelországban? Mik a trendek, melyek a legnépszerűbb kategóriák, és melyek a jellemző példányszámok?
Paweł Timofiejuk: Az elmúlt pár évben stabilizálódott a lengyel képregénypiac. A hazai alkotók széles palettát képviselnek, szerepelnek rajta a korábbi mesterek a kommunista időszakból, a középgeneráció, amelyben már szintén érett művészek vannak, és a fiatalok, akik keresik a helyüket a piacon. Jelenleg a domináns trend a média által is nagyra értékelt "graphic novel", vagyis a témájában érettebb képregény. Ezen kívül az amerikai mainstream comic és a francia-belga albumok számítanak a legnépszerűbbnek. A lengyel képregények merítenek ugyan mindkét irányzatból, de egyre világosabban látszik, hogy igyekszenek nem utánozni ezeket, hanem tipikusan lengyel témákkal, fogalmakkal dolgozni. A mangának is erős a piaci helyzete, bár a rajongói eléggé zárt csoportot képeznek, és megfigyelhető, hogy a középiskola elvégzése után többségükben felhagynak a mangák olvasásával. A jellemző példányszám a pár száztól a pár ezerig terjed. Az egyetlen kivétel a kultikus Thorgal-sorozat, amelyből bőven tízezer felett nyomtatnak.
A május 12-i 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon az alábbi kiadók, kereskedők és egyéni alkotók, alkotócsoportok állítanak standot. A vásártér a Teátrum nagytermében lesz, a kiállítások a galérián.
Magyar Képregény Szövetség (Pinkhell magazin, egyéni tagok kiadványai, lengyel képregények)
Tagkiadók és boltok:
Comicsinvest és Fumax kiadó (eredeti és magyar nyelvű amerikai képregények, mangák, fantasy könyvek)
Képes Kiadó (Rejtő-Korcsmáros és klasszikus Korcsmáros-sorozatok, Batman, Largo Winch, dr Sör Kálmán, stb.)
Képregény.hu/Képregény Nagyker (Walking Dead, Hé Dodó, széles választék más kiadóktól)
Kingpin kiadó (Pókember, Új Bosszú Angyalai, Vasember, Marvel +)
Libri kiadó (Aleksandar Zograf munkái, Slusszkulcs Klán, stb.)
Nero Blanco Comix (Papírmozi, magyar alkotók munkái, amerikai képregények)
Pesti Könyv (Lucky Luke)
Titkos Fiók (Enki Bilal, Napirajz, Disznóól)
Trillian CMA (eredeti amerikai comics és manga, képregényes pólók, stb.)
Vad Virágok Könyvműhely (Kázmér és Huba, Usagi Yojimbo, Kis herceg, manhwa-sorozatok)
Windom Képregények (Sebők Imre-életműsorozat)
Egyéni alkotók és csoportok:
5 panels
Bloodlust
Budai Dénes (Gépjárómű)
Fazekas Attila
Pilcz Roland (Kalyber Joe)
Vendégkiállítók:
Holdfény Fantasy Team
Kéri Tibor szobrászművész
Koller Borbála (Borarti for Kids)
Latitudes francia könyvesbolt
Linea Comics/Képregényáruház
Képregényfesztivál afterparty a wndrlnd-ben, a Margit-szigeten.
Program:
17 órától: Söralátét skiccelés nemzetközi és hazai képregényrajzolók közreműködésével
19 órától: Dj Superbem: film- és rajzfilmzenékkel tűzdelt egész estés freestyle vinyl DJ szett a Holy Rollerz szuperhősének tűi alól.
Az alábbi felhívást kaptuk:
"Rajzolók számára projekt alapú ösztöndíjat hirdetünk az alábbi témában:
A tatárjárás időszakának régészeti és tárgyi emlékein valamint az ebből az időszakból származó ábrázolásokon alapuló képregény készítése referenciával rendelkező képregény rajzoló részére.
A jelentkezéseket, csatolt önéletrajzzal és a témával kapcsolatos 3 – 4 saját képet tartalmazó digitális és szabadkézi ábrázolással az info@nia.org.hu email címre várjuk.
További információ: 0620/316 86 68
Jelentkezési határidő: május 10."
A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál egyik külföldi vendégével, Aleksandar Zograffal készítettünk e-mailes interjút. Zografnak két kötete jelent meg magyarul (Pszichonauta, Elhasznált világ), illetve rövidebb munkái olvashatók a Műútban és a Papírmoziban is. Zograf részt vesz a fesztivál több programjában is, 13 óra 30 kor pedig előadás formájában mesterkurzust is tart legújabb munkáiról.
Bayer Antal: Visszatérő vendég vagy Budapesten. Mikor jártál itt először, és mi az, amit ennyire szeretsz a városunkban?
Aleksandar Zograf: Először az 1980-as évek végén jártam Budapesten, a Hungarocarrot független zenei fesztiválon. Valójában újságíróként kezdtem a pályámat, és főleg a nyolcvanas évek elején sokat írtam a rockzenéről. Egy Džuboks (Jukebox) című magazinnak dolgoztam abban az időben, amikor még nem volt valami sok rockújság a keleti blokkban. Mivel Jugoszlávia kicsit kívül esett a szocialista lageren, a más szláv nyelveket beszélő országokban sokan olvastak a lapot, hisz nagyrészt megértették a szöveget. Így hát az első ember, akibe belefutottam a Hungarocarroton egy cseh srác volt, aki ismerte a Džuboksnak írt cikkeimet! Akkor, fiatalon, erre nagyon büszke voltam. Valahogy minden rendben látszott lenni akkor Budapesttel. Nagy benyomást tett rám a magyar szecessziós építészet, és azonnal beleszerettem a városba. Persze, nincs is messze Szerbiától, és több szempontból is közelinek éreztem magamhoz. Az 1990-es és 2000-es években gyakran tértem vissza ide, és sok barátot is szereztem. Nagyon közvetlen város, és minden alkalommal felfedezek benne valami újat. Ezek közül az élmények közül több is bekerült a belgrádi Vreme magazinnak készített képregényeimbe...
BA: Két kötetben és néhány magazinban is megjelentek magyarul a képregényeid. Milyen visszajelzéseket kaptál ezekre?
AZ: Amikor az újságírás mellett elkezdtem képregényeket is közölni (ez az 1990-es évek elején kezdett komolyra fordulni), ismét eljöttem Budapestre. Hozzátartozik ehhez, hogy az ex-Jugoszláviában dúló háborúk idején, amikor gazdasági szankciókat vezettek be Szerbia ellen, Magyarország volt azon kevés hely egyike, ahová vízum nélkül beutazhattunk. Miután a munkáim kezdtek megjelenni magyar magazinokban, természetes következménynek tűnt, hogy végül könyvformában is kijöjjenek. Nagyon jó volt a fogadtatás, és számos visszajelzést kapok olyan magyaroktól is, akik a 90-es évek válsága idején költöztek át Szerbiából Magyarországra, és akik még régebbről ismerték a munkáimat. De persze másoktól is jönnek reakciók, olyanoktól is, akiknek semmilyen kapcsolatunk nem volt az egykori Jugoszláviával. Még most is kapok időnként e-maileket magyar olvasóktól.