Fantomatika: megérkezett az erdélyi képregény
Új képregényes havilap indult, méghozzá Erdélyben. Az első számból 2500 példányt nyomtattak, és a napokban eljutott a magyarországi újságárusokhoz is. Már 40 színes oldalával és közel A4-es méretével is kitűnik az elmúlt években örvendetesen bővülő választékból. De nem csak ezzel. Az előzetes ígéretekhez híven nincsenek benne szuperhősök, és elég belelapozni, hogy lássuk, itt valami egészen eredeti dolog készült.
A magyar képregényolvasó alapvetően konzervatív, már abban az értelemben, hogy ha egyszer megkedvelt valamit, alapvetően az ahhoz hasonlítót, arra emlékeztetőt keresi, szüksége van rá, hogy legyen mivel összevetnie. Az elterjedtebb referenciák Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Fazekas Attila vagy a nálunk legismertebb Pókember-, Batman- vagy Asterix-rajzolók, esetleg az utóbbi időben a legmenőbb mangák. A Fantomatikának mindezekhez semmi köze. Sárosi Mátyás rajzoló/festő referenciái nem a képregények világából, hanem egészen máshonnan jönnek.
Sárosi szinte minden egyes képkockája önálló illusztráció, egyedi kompozíció. Minél nagyobb teret kap, annál jobban sikerül egy hangulatot teremtenie, művészi eszközeit alkalmaznia. Kevéssé ismerős számára ellenben a képregény formanyelve, aminek következtében a megszokottat kereső olvasónak nehezére esik belerázódnia az elbeszélés ritmusába. Kétségtelen, hogy vannak egészen jól sikerült oldalkompozíciók, egymáshoz logikusan illeszkedő képsorok, de úgy érzem, ez inkább intuitív módon alakult, nem egy koncepció eredménye.
Büszkék vagyunk Tondora Juditra, elvégre ő az első magyar képregényes, aki egy világhírű szuperhős kalandjait rajzolhatja. Érdemeit mit sem kisebbíti, hogy ez „csak” egy hatrészes minisorozat, „csak” egy crossover, amelynek – ha jól értem – nem a DC, hanem a Dynamite Comics volt a főkezdeményezője. Bízom benne, hogy ha már bejutott a legfelső amerikai ligába, fog kapni további lehetőségeket is.
Bizonyos tekintetben ideális olvasója vagyok a most magyarul is megjelent Trónok Harca képregénynek. Martin könyveit abszolút nem ismerem, a HBO-s sorozatból pedig kábé másfél részt láttam, így semmilyen külső tényező nem befolyásol a képregény megítélésében.
A Vedlés című történet hihetősége azon múlik, hogy képzeletünk mennyire képes befogadni a „hüllőagy” feltételezésének roppant leegyszerűsített magyarázatát. Nem mintha egy szuperhősös képregénynek minden szempontból hihetőnek kellene lennie. A korai történeteknél nem is különösebben vesződtek az ilyesmivel. Superman azért tud repülni, mert egy idegen bolygóról jött, és kész. Flash azért fut olyan veszettül gyorsan, mert egy tudományos kísérlet során belecsapott mellette a villám egy vegyületbe, és kész. Bruce Banner azért alakul át Hulkká, mert belefutott egy atomrobbanásba, és kész.
A hagyományos őszi képregénybörze időpontja 2017. október 15., a helyszín a Madách Imre gimnázium első emeleti szintje (1073 Budapest, Barcsay utca 5.)
Már bő húsz éve, hogy megjelent a The Long Halloween című, minden idők egyik legjobb Batman-történetének megszavazott, 13 részes minisorozat. A rajongók között széles körben elfogadott nézet szerint kiállta az idő próbáját, népszerűsége töretlennek látszik. Sokáig nem úgy tűnt, hogy valaha is megjelenhet magyarul, ám a nagy DC-sorozat részeként most mégis kézbe vehetjük.
Idén is rendeznek képregénybörzét Szegeden. Az eseménynek most először a Somogyi könyvtár ad otthont, amely a hagyományos novemberi képregényfesztivál előfutárának tekinti a rendezvényt.
Bár frusztrálóan kevés információt leltem az interneten Winkler életéről, nagyjából összeállt a kép. Winkler 1898. július 7-én született Budapesten. Az I. világháborúban besorozták a monarchia hadseregébe , de főleg csehekből álló egysége átpártolt az antanthoz. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, bár egyes források szerint tanulmányait csak évekkel később, Amszterdamban fejezte be. Nem tudni, miért hagyta el az országot az 1920-as évek elején, de mivel később a párizsi Martinovics szabadkőműves páholy tagjai között láthatni a nevét, könnyen elképzelhető, hogy már fiatalabb korában is kapcsolatban állhatott a Tanácsköztársaság által a polgári radikális közös gyökerek ellenére – vagy éppen azok miatt – háttérbe kényszerített, a Horthy-rendszer által betiltott társasággal, és ennek következtében döntött a távozás mellett. Hogy indokai Kertész Mihályéival vagy Lugosi Béláival voltak-e rokonságban, még homály fedi előttem – de ennek aligha lehet képregényes vonatkozása.