Ismét megérkezett Magyarországra az underground képregény.
Elöljáróban muszáj teljesen világossá tennem, hogy nagyon szeretem Oravecz Gergely képregényeit. Ezzel aligha mondok újat annak, aki követte az elmúlt évek képregényes életét, elvégre olvashatta a Blosszáról szóló elismerő kritikámat, tudhatja, hogy az én sürgetésemre állt rá Gergő a nyomtatott változat elkészítésére. Több más munkáját is megjelentettem, egy egyoldalasom illusztrálására is felkértem, amit tökéletesen oldott meg.
Azt is tudhatja pár tucat ember, hogy kedvelem Valentiny Tamás képregényeit, hiszen amikor értesültem első Feine füzete megjelenéséről, felajánlottam neki, hogy az én standom szolgáljon átvételi pontként a képregénybörzén.
Mindezeket azért tartottam fontosnak leszögezni, hogy az olvasóm értse, abszolút pozitív elfogultsággal viszonyulok mindkettőjük korábbi munkásságához.
De most már beszéljünk a Q KépregényÚjságról, annak is az első két számáról (és mellékleteiről).
Illetve még mielőtt a Q-ról beszélnénk, nyissunk egy zárójelet az undergroundnak. Az amerikai comix (amit ugyanúgy ejtünk, mint a „comics” szót, mégis milyen más) valóban a föld alól, vagyis az illegalitásból indult. Anélkül, hogy belemennénk egy hosszú képregénytörténeti fejtegetésbe, annyit azért elmondunk, hogy eredetileg a cenzúrát kikerülő, suba alatt terjesztett, pornográf tartalmú füzetecskékről volt szó. Köznapi értelemben azonban nem erre szoktunk gondolni, hanem a hatvanas évek második felében az ellenkultúra részeként készült, társadalmi témákkal, rockzenével és a szexualitás felszabadításával foglalkozó képregényekre, Robert Crumb, Gilbert Shelton, Spain Rodriguez, S. Clay Wilson, Griffin, Moscoso és más kiválóságok munkáira. Ezek nem voltak ugyan betiltva, de nem is volt könnyű hozzájuk jutni, hiszen a hagyományos terjesztők nem voltak hajlandók befogadni őket. A Crumb által 1968-ban útjára indított Zap Comix valóságos legendává vált, rengetegen utánozták, híre elterjedt Amerikán kívül is, és hihetetlenül erős befolyást gyakorolt a hetvenes években a felnőtté váló francia képregényre.