Interjú fesztivál előtt: Valentina Romeo (Olaszország)
A fesztivál előtti interjúsorozatot olasz vendégünkkel, Valentina Romeóval folytatjuk. A kérdező ezúttal is Bayer Antal volt.
BA: Mi volt az, amitől beleszerettél a képregénybe, mint művészeti ágba vagy kifejezési formába?
VR: Amikor én felnőttem, még nagyon más volt még a szórakoztatóipar. A képregényeket olyan jól ismerték és annyira kedvelték, mint manapság a tévésorozatokat. De nem voltak rendezők, színészek, díszlet- vagy jelmeztervezők. A képregényeket akkor is, most is maximum négyen készítik. És rengetegféle történetet mesélnek el. Így hát azon kívül, hogy élvezzük a történetet, megcsodálhatjuk az alkotók ügyességét is, akiknek hatalmas ismeretanyaggal kell rendelkezniük a formákról és a tartalmakról. Engem mindig lenyűgözött ez a tudatosság, ezért szerettem bele a képregénybe.
BA: Melyik képregények, karakterek és alkotók adták az első ihletet, amikor elindultál ezen a pályán?
VR: Tonnaszám fogyasztottam a képregényeket és a rajzfilmeket gyerekkoromban. Walt Disneyvel kezdtem, aztán jött Batman és Superman, majd az anime és a manga, meg az olasz Bonelli és az argentin képregények. A Lupo Alberto is nagy kedvencem volt. De azóta olyan sok képregényt olvastam és tanulmányoztam, hogy azt kell mondjam, mindegyikből kaptam ihletet ezen a pályán. Képtelenség lenne felsorolni őket.
BA: Ma kik a kedvenceid?
VR: Jelenleg éppen Zagoron dolgozom, aki egyértelműen a mai kedvenceim közé tartozik. És még Batman és Superman még mindig ott van az élen. De a kedvenceimen kívül mindig keresem az új, izgalmas képregényeket.