2021 augusztusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Amerikai képregények:
- Dredd bíró 6 (Holdkelte)
- Dredd bíró 7 (Holdkelte)
- Fűzió: A Top Cow-univerzum 1 (Infinity)
- Garfield 373 (Drize)
- Hihetetlen Pókember 58 (Kingpin)
- Legendás Batman 66: A piros sisak alatt (Eaglemoss)
- Legendás Batman 67: Önarckép (Eaglemoss)
- Marvel album 7: Pókember (Kingpin)
- Marvel gyűjtemény 96: Hulk: Felperzselt Föld (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 97: Fantasztikus Négyes: Végítélet (Hachette)
- Marvel Legendák 15: Póklány (Kingpin)
- Raina Telgemeier: Görcs (Ciceró Könyvstúdió)
- Tini Nindzsa Teknőcök 3 (Holdkelte)
- Tini Nindzsa Teknőcök 4 (Holdkelte)

Nemsokára harminc éve annak, hogy a Marvel Comics ifjú sztárrajzolói felborították az asztalt, és saját kiadó(ka)t alapítottak annak bizonyítására, hogy van kereslet nem sajtpapírra nyomtatott és kezdetlegesen színezett szuperhősös jellegű képregényekre, és hogy igenis el lehet kérni egy dollárnál többet egy 20 oldalas füzetért. 1992. áprilisban megjelent az első Youngblood 2 dollár 50-es, májusban a Spawn, júliusban a Savage Dragon, augusztusban a WildCATs, októberben a Cyberforce, mindannyian 1 dollár 95-ös borítóáron. A kockázatosnak tűnő kezdeményezés bejött, és az Image Comics történelmet írt.

A vállalkozás egyik sajátosságaként az alapító alkotók mindegyike saját márkát hozott létre az Image zászlója alatt, a Cyberforce-szal induló Marc Silvestri például a Top Cow-t. A korábbi X-Men-rajzoló első próbálkozása nem tartozott az Image legsikeresebb címei közé, de a következőkkel már nem maradt szégyenben: 1995-ben indult a Witchblade, 1996-ban pedig a The Darkness, és mindkettőnek hamar komoly olvasótábora lett.

A szuperhősös képregényeket valamikor régen, évtizedekkel ezelőtt elsősorban gyerekek olvasták. Aztán változott a helyzet, a gyerekeket előbb a televízió csábította el, aztán az újabb szórakozási lehetőségek, miközben kialakult egy olyan olvasóréteg, amely idősebb korában is kitartott a szuperhősös képregények mellett. Ma már az átlagos amerikai képregényolvasó harmincéves férfi, a gyerekek pedig egyre inkább filmekben és videójátékokban ismerkednek meg a szuperhősökkel. Noha a képregénykiadók immár nagy médiacsoportok kezében vannak, még mindig fontosnak tartják az alaptevékenységük folytatását. Már csak azért is, mert egy képregény elkészítése más médiumokhoz képest olcsónak számít, és az új ötleteket ezen a területen lehet a leggazdaságosabban kipróbálni.

Az az idő már aligha tér vissza, amikor a szupermarket kasszájánál sorba állás közben a gyerek berámolt pár tucat képregényt a mama bevásárlókocsijába, és valószínűleg nem csak a nosztalgia vezérli a kiadók vezetőit, amikor újra meg újra megkísérlik a legnépszerűbb karaktereiket fiatalabbak által olvasható kalandokban szerepeltetni. Ebben már régóta élen jár a Marvel, és bár a Marvel Adventures almárka nem egészen tízéves létezése után 2012-ben kimúlt, néhány évvel később Marvel Action néven elindult egy újabb próbálkozás, ráadásul ezúttal az IDW Publishinggel kötött együttműködés keretében. Ennek a sorozatnak a magyar kiadását kezdte el nemrég a Vad Virágok Könyvműhely, előbb Pókember, most pedig a Bosszúállók 7-10 éveseknek szóló kalandjait megjelentetve.

Igen, a címlapon a „Bosszúállók” név szerepel, ahogy a sikerfilmekben, nem pedig a képregényekben megszokott „Bosszú Angyalai”. És ez rendben is van, hiszen az amerikai kiadók eleve úgy pozícionálták az új képregénysorozatokat, hogy a karaktereknek a Marvel Cinematic Universe-ből megismert változataihoz kapcsolódjanak. Ennek megfelelően az első füzet főszereplői is megegyeznek azokkal, amelyek a legsikeresebbnek bizonyultak, függetlenül attól, hogy a képregényes múltjuk során mennyire erősen kötődtek az Avengers szupercsapat történetéhez: Amerika Kapitány, Vasember, Marvel kapitány (a hölgyverzió), a Fekete Özvegy, Thor és a Fekete Párduc veszi fel a harcot a gonoszokkal, jelen esetben az AIM-mel. (Ne tévesszen meg senkit, hogy a címlapon egy kicsit más a felállás: Hulkot és Sólyomszemet ezekben az epizódokban hiába keressük. Majd talán később.)

2021 júliusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

 Amerikai képregények:
- Csodálatos Pókember napilapcsíkok 1 (Bubi Bolt)
- DC gyűjtemény 118: Csodanő: Az olümposziak felemelkedése (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 119: Korábbi nevén az Igazság Ligája (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 120: Batman: Jekyll és Hyde (Eaglemoss)
- Ezüst Utazó: Rekviem (Fumax)
- Garfield 372 (Drize)
- Garfield zsebkönyvek 157 (Drize)
- Hihetetlen Pókember különszám 2021/2 (Kingpin)
- Legendás Batman 64: Batman Alapítvány 2 (Eaglemoss)
- Legendás Batman 65: Agyag (Eaglemoss)
- Loki: Asgard ügynöke (Fumax)
- Marvel + 58 (Kingpin)
- Marvel Akcióhősök Pókember 3 (Vad Virágok Könyvműhely)
- Marvel gyűjtemény 92: A Bosszú Angyalai: A Korvac Saga (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 93: A Thanos Parancs (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 94: Pókember: Marvel Összjáték (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 95: Hulk: Az atom szíve (Hachette)
- Megtorló 3: Barrakuda (Kingpin)
- Neil Gaiman DC univerzuma (Fumax)
- Overwatch képregényantológia (Szukits)
- Peter Parker Pókember 2021/4 (Kingpin)
- Prédikátor 9 (Kingpin)
- Star Wars: A galaxis peremén (Szukits)
- Star Wars: Tie-Vadász (Szukits)
- Végtelen Háború: Warlock (Kingpin)
- Y az utolsó férfi 14 (Kingpin)

Már sokan felfedezték, hogy a képregény eszköztára kiválóan alkalmas ismeretterjesztő célokra. Magyarországon ez még kevésbé terjedt el, évi átlagban mindössze egy-két ilyen jellegű megjelenésünk van. Ennek az az egyik oka, hogy a képregénykiadók profiljába nemigen illeszkednek, így inkább olyanoktól lehet számítani erre a képregényfajtára, amelyek egyébként is foglalkoznak az adott témával. A Szabad a pálya pedig egészen egyedi eset, hiszen lényegében magánkiadás, a kötetet gondozó partnercég sem jelentetett meg eddig könyvet.

Ezzel együtt a magyar ismeretterjesztő képregénykiadásnak vannak már hagyományai, és tudunk említeni jónéhány emlékezetes kiadványt, például a Rajzos zenetörténetet, Anselme Lanturlu Inflációját, Larry Gonick munkáit a Képregéntől a Modern világ képregényes történetéig, a közelmúltból pedig a Cser kiadónál megjelent Nagyszerű nőket vagy az Animus által kiadott Sapienst. Még ebből a rövid felsorolásból is kitűnik, hogy az ismeretterjesztésen belül is léteznek további kategóriák. A Szabad a pályára – kicsit hasonlóan a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Háborúfüggőkhöz – talán leginkább a „vitairat” meghatározás illik.

Bryan Caplan amerikai közgazdásztól eleve nem áll messze a provokáció, mármint a gondolatok ébresztése merész kijelentésekkel. A Wikipédián „anarchokapitalista” és „libertariánus” jelzőkkel illetik, amelyeket aligha utasítana vissza. Az Open Borders: The Science and Ethics of Immigration az első olyan munkája, amely képregény formájában jelent meg, Zach Weinersmith rajzoló közreműködésével.

Az elmúlt időben szerzett magyar nyelvű képregények egy részéről ismét összesítve írok pár szót.

Cserkeszterek 1: Rettegjetek a Szent Nyávogótól!

De hisz ez egy nagy hülyeség, kiáltottam fel magamban a Cserkeszterek első fejezetének nagyjából a felénél. Az, de egy nagyon szórakoztató hülyeség, csak el kell kicsit lazulnia hozzá az embernek, úgyhogy végig is olvastam.

Az amerikai képregénykiadás sok évtizedes dilemmája, hogy a potenciális olvasók felét – vagyis a lányokat, nőket – nagyon nehezen szólítja meg. Próbálkoztak már sok mindennel, több-kevesebb (de inkább kevesebb) sikerrel, és valahogy mindig ugyanoda jutottak, hogy képtelenség produkálni ugyanazokat az értékesítési adatokat, mint a fiúk-férfiak esetében. Persze amíg több százezres példányszámban el lehetett adni még a közepes termékeket az éppen aktuális zsánerben (leginkább, de nem mindig szuperhősös műfajban), a kiadók nem különösebben izgatták magukat ezen. Az elmúlt harminc év piaci fejleményei miatt azonban alaposan újra kellett gondolni a stratégiákat, és ha nem is azonnal és nem is könnyen, de csak rájöttek, hogy a képregényolvasó hölgyeket leginkább olyasmivel lehet megfogni, amit képregényalkotók hölgyek készítenek, női szereplőkkel, olyan témákban, amelyek őket érdeklik.

Már régóta nem vagyok SF-rajongó, de fiatalabb koromban elolvastam jó néhány klasszikusnak számító művet, és eszembe sem jut tagadni vagy akár csak kisebbíteni Asimov, Bradbury vagy Clarke hatását ízlésem és gondolkodásom fejlődésére, illetve megfeledkezni arról, hogy milyen mohón faltam a Galaktika első 30-40 számát. Frank Herbert Dűnéje még éppen, hogy belefért ebbe az időszakba, úgyhogy ismerem (és kedvelem) a most megjelent új képregényadaptáció forrásművét.

A folytatásokat azonban nem követtem, nem is nagyon voltam tisztában azzal, hogy mekkorára duzzadt Herbert fiának köszönhetően a Dűne-univerzum, a lelkes követők között emiatt dúló heves vitákról is csak érintőlegesen értesültem. Kereskedelmi szempontból nézve persze teljesen érthető Brian Herbert eljárása, aki Kevin J. Anderson személyében egy igazi franchise-specialistát szerződtetett az újabb részek megírására. Ezt a képregényadaptációt is ők ketten jegyzik, a rajzolók pedig a korábban főként Valiant sorozatokon jeleskedő spanyol Raúl Allén és társa, Patricia Martín. Szintén abszolút logikus, hogy a Gabo most vállalta be a magyar kiadást, hiszen még az idén bemutatják az új Dűne-filmet, amelyet ráadásul részben Budapesten forgattak.

Életünk egyes szakaszaiban különösen sok időt töltünk a saját fejünkben, a legtöbbet valószínűleg tizenévesen. Ekkor nagyrészt segítség és támogatás nélkül, tudat alatt dolgozzuk fel gyermekkorunk élményeit és hatásait, próbáljuk megérteni, hogy mi történik velünk, és kezdeni valamit azzal a belénk hasító érzéssel, hogy magunkra vagyunk hagyatva. Ösztönösen keressük a szövetségeseket és kerüljük azokat, akikben csalatkoztunk, egyszerre gyanakszunk és bizakodunk.

A Szedd össze magad olvasása közben erős déjà vu érzés támadt rám. Az 1988-ban született lengyel szerző, Anna Krztoń ugyanis csak néhány évvel idősebb a saját gyerekeimnél, és az egyértelműen önéletrajzi ihletésű képregény főszereplői és a velük történt dolgok helyenként kísértetiesen emlékeztetnek a lányom baráti körére abból az időszakból, amikor Annához, Igához és Asiához hasonlóan ők is rengeteg mangát olvastak, animét néztek, conokra jártak. Ugyanazok a zenék, filmek, olvasmányok és divatok köszönnek vissza a képregény oldalaiból, ugyanazok a lelkesedések és kétségbeesések.

A járvány miatt egyszerre került sor a 2020-as és 2021-es képregényes elismerések átadására. A Korcsmáros Pál- és Alfabéta-díjakat június 26-án adta át a Képregényterasz rendezvényen a Képes Kiadó és a Magyar Képregény Szövetség. Laudációt mondott Bayer Antal, az MKSZ tagja. Sarlós Endre egészségi okokból nem tudott eljönni az eseményre, díját ismerősökön keresztül juttatjuk el neki.

Korcsmáros Gábor, a Képes Kiadó képviselője, és Németh Gyula, a 2021-es díjazott

Annyi minden máson kívül a képregényes élet rendes folyását is alapjaiban borította fel a Covid-járvány, aminek következtében most egyszerre két év díjait adjuk át, két alkotót is méltatunk munkásságáért. Különbözők talán nem is lehetnének.

A zsűri meghozta döntését, megvannak 2020 legjobb új magyar képregényei. A díjakat a Magyar Képregény Szövetség a június 26-i Képregényterasz rendezvényen adta át.

Alfabéta-díjas "kép-regény" kategóriában:
Koska Zoltán: A nagy Csé
(Kiadó: Szépirodalmi Figyelő)

Alfabéta-díjas "kép-novella" kategóriában:
Fintor Gréta: Ctrl-N
(Megjelent a Hullámtörés antológiában, kiadó: 5Panels)

2021 júniusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Magyar képregények:
- AllStar: Nem MindenCsillag Ragyog (bővített kiadás, ZSIGER.hu)
- Kóber Leó képes történetei (Nero Blanco Comix)
- Koska Zoltán: Lyolyabi és Rizmiráng (5Panels)
- Lakatos Botond: Tisza-tó, a zöld labirintus (We Love Tisza-tó)

Európai képregények:
- Diabolik: Fekete gyűjtemény (Anagram Comics, olasz)
- Egyetemre mentem 2: Tiszta szívvel (Panel Kalandor, brit)
- Esernyő csapat kalandjai (Geobook, brit)
- Lucky Luke 42: A Pony Express (Pesti Könyv, francia)
- Morgan Lost 5: Az élet órája (Frike Comics, olasz)
- Zagor 3: Darkwoodi történetek (Anagram Comics, olasz)

A Magyar Képregény Szövetség és a Westend Shopping Center második alkalommal rendezi meg Képregényterasz nevű eseményét a bevásárlóközpont első emeleti Tetőkertjében, június 26-án, szombaton, 11:00 és 18:00 között. A belépés ingyenes.

A rendezvény plakátját Koska Zoltán készítette.

Részt vevő alkotók, kiadók és kereskedők:

5Panels, Anagram Comics, Ciceró könyvstúdió, Comicsmania, Frike Comics, Fumax, GeekCorner, Halmi Zsolt, Képes Kiadó, Képregénymarket, Jurii Kirnev, MyComic Center, Nero Blanco Comix, Original Comix, Pesti Könyv, Szépirodalmi Figyelő, Az Utolsó előtti huszár, Vad Virágok Könyvműhely, Vitanum, ZSIGER.hu Kiadó.

Bejelentett újdonságok:

- AllStar: Nem MindenCsillag Ragyog (kibővített, színes kiadás, magyar és angol nyelven, ZSIGER.hu Kiadó)
- Bayer Antal: Magyar strip: Képsorok a 20. századi hazai sajtóban (Nero Blanco Comix)
- Bosszúállók 1: Új veszély (Vad Virágok Könyvműhely)
- Cserkeszterek 1: Rettegjetek a szent nyávogótól (Ciceró könyvstúdió)
- Diabolik: Fekete gyűjtemény (Anagram Comics)
- Dilbert 30 éves lesz (Vad Virágok Könyvműhely)
- Dűne 1 (Ciceró könyvstúdió)
- Fantaszikus Négyes 1 (Frike Comics)
- Ghyczy Csongor: Azért tettem (fekete-vörös új kiadás, Comicsmania)
- Kóber Leó képes történetei (Nero Blanco Comix)
- Koska Zoltán: Lyolyabi és Rizmiráng (5Panels)
- Anna Krztoń: Szedd össze magad! (Szépirodalmi Figyelő)
- Lakatos Botond: Tisza-tó, a zöld labirintus
- Lucky Luke 42: A Pony Express (Pesti Könyv)
- Morgan Lost 5: Az élet órája (Frike Comics)
- Orgyilkos osztály 6: Ez nem a vég (Fumax)
- X-Men: Xavier világa/X hatványai (Fumax)
- Zagor 3: Darkwoodi történetek (Anagram Comics)

A rendezvény Facebook-eseménye.

A közelmúltban jelent meg Futaki Attila és Tallai Gábor legújabb képregénye a minden bizonnyal világszerte legismertebb magyarról, Puskás Ferencről, az egykori legendás Aranycsapat talán leglegendásabb focistájáról. A könyvhöz készült illusztrációkból az Art and Antique alatt a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria standján exkluzív válogatás látható, ez a program pedig a képregények nemzetközi és hazai trendjeit, a műfaj műtárgypiaci szereplését igyekszik kicsit körüljárni. Mert miközben külföldön ma galériák, vásárok, árverések specializálódnak a képregények kereskedelmére, idehaza néhány próbálkozástól eltekintve ezek a kiadványok még nemigen forognak a nyilvános műtárgypiacon.

2021 májusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Amerikai képregények:
- Avatar: Az ígéret (Szukits)
- DC gyűjtemény 114: Flash: Gyors pénz (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 115: A legnagyobb szuperhősök 1 (Eaglemoss)
- Garfield 370 (Drize)
- Fantasztikus Négyes 1 (Frike Comics)
- Legendás Batman 60: Senkiföldje 2 (Eaglemoss)
- Legendás Batman 61: Senkiföldje 3 (Eaglemoss)
- Marvel gyűjtemény 88: Pókember: Pókember nincs többé (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 89: A félelem maga 1 (Hachette)
- Monstress 4: A kiválasztott (Fumax)
- Star Wars: Jedi: A bukott rend (Szukits)
- Star Wars: Kylo Ren felemelkedése (Szukits)
- Y, az utolsó férfi 13 (Kingpin)
- Zseb-Garfield 156: Bevadult a tavasz (Drize)

Az első jó hír, hogy folytatódik a Murena. Az első kevésbé jó hír, hogy már (szinte kizárólag) csak közvetlenül a kiadónál kapható. A második jó hír, hogy a most megjelent második epizódban már teljesen rendben van a magyar szöveg beírása. A gyűjtők számára kevésbé jó hír, hogy keménytábláról puhafedeles kötésre váltott a sorozat. De a lényeg akkor is az, hogy: a Pesti Könyv folytatja a Murenát, Jean Dufaux és Philippe Delaby történelmi képregényét.

Az első részben megismerhettük a hátteret, a főbb szereplőket és a szerzői koncepció lényegét, ami alapvetően a történelmi forrásokban leírtak látványos és izgalmas ábrázolása, nyersen, szépítgetés nélkül. A valós személyeket nem kíméli, nem mentegeti Dufaux, az olvasó rokonszenvét szinte egyedül a fiktív címszereplő, Lucius Murena felé irányítja. Aki azonban ebben a második epizódban alig jelenik meg – ha jól számoltam, a 48-ból mindössze hét oldalon.