Alfabéta-interjúk: Koska Zoltán (Lyolyabi és Rizmiráng)
A hagyományokat követve idén is interjút készítünk az Alfabéta-díj jelöltjeivel. A győztes műveket május 12-én, a 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon hirdetjük ki. Aki kérdez: Szekeres Nikoletta.
Első válaszadónk Koska Zoltán, akinek Lyolyabi és Rizmiráng című sorozata 2. része jelölt a „kép-regény” kategóriában.
SzN: A mostani díjra nevezett képregény-sorozatodban mintha máshogy feszegetnéd a határokat, mint eddig. Az érzékenység hasonlóan jelen van, de a metanarratív helyzetek helyett egyértelmű szituációkat látunk, fikciós-mesélős köntösbe öltöztetve. Hogyan születtek ezek az új darabok?
KZ: Hát, nem is tudom, ez még talán A nagy Csé című képregénnyel kezdődött. Valahogy az alapötlethez jött egy ilyen érzelmi szálas dolog, amitől úgy éreztem, élőbb tud lenni a történet. Ezt a Lyolyabinál is próbáltam alkalmazni. Sokszor van olyan, hogy két különállónak tűnő ötlet vagy gondolat találkozásából születik meg a történet, a két dolog előremozdítja egymást a fejemben. Munka közben sokat hallgatok Youtube-os beszélgetéseket filmekről, képregényekről, történetmesélésről, és úgy érzem, valami csak átragadt belőlük, amit hasznosítani tudtam a saját képregényeimben is. Olyan, mintha újabb filmes kurzusokat végeztem volna el az egyetemi képzés után. Nem éreztem nyomást az osztályzás miatt, hanem a gyakorlatban meg tudtam valósítani a tanulmányaimat. Meg az ilyen metanarratív, énközpontú, történet nélküli képregények írását meg is untam egy kicsit, és érdekesebbnek találtam rendes sztorikban leképezni, amiket gondolok. Nemrég újraolvastam az Új képregények kötetet, és érdekes volt látni, mit változtam gondolkodásban az évek során.

Vinz Schwarzbauer (Ausztria). 1987-ben született Grazban, képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Hamburgban végezte. Képregényrajzolóként és illusztrátorként dolgozik, és több más alkotóval együtt a Franz the Lonely Austrionaut című magazin társszerkesztője volt tizenkét éven keresztül. 2023 óta tagja a Kabinett Comic Passage kuratóriumának a bécsi MuseumsQuartierben. Illusztrátorként a Falter című lapnak, a Jacobin Magazine-nak, a Der Standardnak, a bécsi Burgtheaternek, a müncheni Residenztheaternek és az Alles Wird Gut nevű építészcégnek dolgozik. Első képregénykötete, a Mäander 2023 tavaszán jelent meg az Edition Modernénél.
Dalibor Talajić (Horvátország) Szarajevóban született 1972-ben, de már gyerekkorában átköltözött Zágrábba a családjával, ott végezte el a középiskolai tanulmányait, miközben klarinétozni tanult a Vatroslav Lisinski zeneiskolában, majd zeneművészetet hallgatott a zágrábi zeneakadémián. Időközben felvételizett a képzőművészeti egyetemre is, de nem járt sikerrel. Miután 1994-ben lediplomázott, tizenegy éven egy zeneiskolában tanított, miközben több horvát magazin is elkezdte közölni a képregényeit, köztük az Endem zágrábi fanzin.
Valentina (Val) Romeo (Olaszország). Az 1977-ben, Messinában született rajzoló és illusztrátor a nápolyi képregényiskolába járt. 2010-től dolgozik a Bonelli kiadónak a Morgan Lost, Dylan Dog, Nathan Never és Zagor sorozatokon.
Maria Surducan (Románia, sz. 1985) Kolozsváron él és dolgozik illusztrátorként és képregényalkotóként. Munkái közül több megjelent francia, cseh és magyar nyelven is. Képregényeiben az az gondolat vezérli, hogy az érzelemgazdag történetek gyógyító hatást gyakorolhatnak. Elsősorban a kelet-európai mítoszokra és népmesékre koncentrál, és az foglalkoztatja, hogyan tudja ezeket beépíteni, újra elmondani és új kontextusba helyezni kortárs történetmesélési technikákkal.
Ileana Surducan (Románia, sz. 1987) szabadúszó művészként dolgozik az illusztráció és a képregény területén. A vizuális médiumot történetmesélési eszközként használja, érzelmi töltetű üzenetekkel személyes eseményeket alakít át egyetemes élményekké. Előszeretettel mesél olyan történeteket, amelyekben a hétköznapi élet a fantázia világával keveredik, és meggyőződése, hogy a művészet játék, amelyben nélkülözhetetlen egy kis humor. Sokat kísérletezik a szöveg nélküli képregényekkel, a pusztán képekkel mesélés univerzális jellegével. Munkáiban vizuális metaforákat használ, amelyek több szinten is értékelhetnek gyerekek és felnőttek egyaránt. Műveit kiadták Romániában, Franciaországban, Magyarországon, Csehországban, Svédországban és Tajvanon.

A 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál 2024. május 12-i főeseményén az alábbi kiadók, alkotók és kereskedők állítanak standot.
A 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra készülve felmérést készítettünk január 29. és február 2. között a Facebokon keresztül.
A Magyar Képregény Szövetség 2024-ben is meghirdeti a nevezést az Alfabéta-díjra.