2008. január 8-án este fél 6-kor az Eduárd Képregénybolt (VI. Dalszínház utca 8) galériájában beszélgetés lesz a Keresõk címû képregényrõl, valamint az eredeti regényrõl, a belõle készült rádiójátékról és a hangjátékból született díjnyertes TÁP-színház előadásról. A beszélgetés résztvevõi: Molnár Péter író, Peer Krisztián, az képregény-adaptáció készítõje, László Zsuzsa rajzoló, Vajdai Vilmos rendező és Turai Tamás hangjátékdramaturg.

Az unalmas értekezletek alatti firkákból indult, decemberben gyűjteményes kötetben is megjelent Napirajz webcomic alcíme "Súlyosbítva azt, ami amúgy is...". Ez a rövid mottó igen komoly programbeszéd is egyben.

A Napirajz egy rendhagyó, inkább tematikus, mint figurákban gondolkodó, a comic strip műfaján belül is a karikatúrához nagyon közel álló sorozat, amely főként azért jelenhetett meg nyomtatásban, mert már létezik belőle egy kétévnyi archívum.

A Napirajz kétségtelenül korrajz, és ebben a tekintetben rokona Gróf Balázs Butapestjének. Abban is hasonlatos hozzá, hogy valószínűleg tíz év múlva már csak hosszas magyarázatokkal lesz értelmezhető a mai Magyarországnak ez a spontán pszicholingvisztikai elemzése.

Mert bármennyire is úgy tűnik, csupán hirtelen felindulásból elkövetett napi bosszankodásokat gyűjtött össze a Titkos Fiók kiadványa, Grafitember (Merényi Dániel) valójában tudatosan tereli a kipufogásokat egy bizonyos irányba, a közbeszéd stílusának az eldurvulása, ezáltal a szavak valódi értelmének az elfedése felé.

A Panini Comics bejelentette, hogy a Hihetetlen Pókember 27. és az Újvilág X-Men 26. számával befejezi a közvetlen magyarországi képregénykiadást. A Pókember 27., decemberi száma január 10. körül jelenik meg, amely kivételesen három epizódot tartalmaz és 850 forintba kerül. Az Újvilág X-Menben egy új történet kezdődött volna, ezért döntöttek inkább úgy, hogy egy lezárt egység után fejezik be a kiadást. Bár a Marvel-képregényeket közlő havilapok száma ezzel mindössze egyre csökken (a Csodálatos Pókember az ADOC-Semic kiadásában jövőre 48 oldalon folytatódik), komoly esély van rá, hogy 2008-ban gyűjteményes kötetben több Marvel-szuperhősös történet jelenjen meg, mint bármikor korábban.

A Fumax által már kiadott két Rozsomák és egy-egy Megtorló és X-Men kötetnek, valamint a Kingpinnek az év végén két kötettel megkezdett Bosszú Angyalainak és az egy kötettel indult Pókembernek a folytatásaként tavassszal újabb Marvel-képregények várhatók ettől a két kiadótól. Szerepel a tervek között a most leállt két Panini-sorozat további részeinek a kiadása is könyvek formájában.

Ilyen címmel kritikát írni a Persepolisról Franciaországban nem is merészelnék, annyira közhelyes Montesquieu-t idézeni Marjane Satrapi kiváló képregénye kapcsán. Hogy lehet perzsa egy nő? - fogalmazzák át a kérdést. Hát nincs könnyű dolga, az biztos...

Lássuk először a történelmi hátteret. Marjane Satrapi teheráni értelmiségi család egyetlen lányaként született 1969-ben, és a helyi francia iskolába járt. Hamar megtudta, hogy otthon nem igazán szívlelik Reza Pahlavi sahot, és 1979 elején nagy örömmel üdvözölték az uralkodó távozását, a politikai foglyok kiszabadulását. Ám a miniszterelnöki posztot megszerző volt ellenzéki vezér, Bahtiar politikai vonalát és legitimitását már az első pillanattól kezdve elutasította Komeini ajatollah, és a számüzetésből hazatért siíta vallási vezető rövidesen létrehozta az iszlám köztársaságot. Az új rendszer egyszerre utasította el az előző vezetést pénzelő Amerikát és a világi ellenzéket támogató Szovjetuniót. Az ugyanebben az évben a szomszédos Irak elnökévé avanzsált Szaddám Husszein 1980-ban megtámadta Iránt. A nyolc éven át tartó háború felerősítette a nemzeti érzelmeket és megszilárdította a fundamentalisták hatalmát, akik helyreállították a sáriát, avagy az iszlám törvényt és bíráskodást.

December 15-én szombaton este fél 6-tól a Titkos Fiók a Kuplungban (VI. Király utca 46.) mutatja be legújabb kötetét, Merényi Dániel Napirajz c. munkáját, amelyet a szerző a helyszínen dedikál.

December 6-án este 6 órakor Cserkuti Dávid és Gáspár Tamás Unicum-illusztrációk című kötetét mutatja be a Képes Kiadó a kArton galériában (1054 Alkotmány utca 18). A kötethez kiállítás is kapcsolódik, amelyet Korcsmáros Péter és Szikszai Gábor nyit meg. A kiállítás megtekinthető a kArtonban december 6-án és 7-én, majd az Eduárd képregényboltban (VI. Dalszínház utca 8) december 17. és január 15. között a bolt nyitva tartási idejében.

A Magyar Képregénykiadók Szövetsége harmadik alkalommal rendezi meg évvégi képregénykiállítását és -vásárát, a Hungarocomixot. Az idei eseménynek új helyszín ad otthont: december 2-án az Aranytíz Művelődési Központ (Budapest, 1051 Arany János u. 10.) I. emeletén várjuk az érdeklődőket.

A Bosszú Angyalai már régóta a gyengém. A DC képregényeket többnyire olaszul, a Marveleket németül ismertem meg annak idején. Die Rächer... volt ennek valami vészjósló csengése. Színes borítójú, de belül fekete-fehér kiadványokban találkoztam velük először, John Buscema rajzolta. Franciául Les Vengeurs, olaszul I Vendicatori - inkább csak kikövetkeztettem, mint megtudtam, hogy angolul nyilván Avengers lehet a csapat neve, és amikor végre hozzájutottam, hogy Londonban eredetiben is vásárolhassak a kalandjaikból, dobbant ám egyet-kettőt a szívem. Akkoriban éppen John Byrne volt a rajzoló, és csodálkoztam, mit keres a tagok között az X-Man Bestia, hogy lehet benne egyszerre Ant-Man és Yellowjacket, és ki az a robotnő, aki a sztori végén megmenti a helyzetet?

A helyes válasz Jocasta, de ez már a régmúlt, és nem is erről akarok beszélni, hanem az első magyar nyelvű Bosszú Angyalai kötetről. A Kingpin egy évig tartó, sajnálatosan kevéssé eredményes szédülés után egy nagy levegővétellel belevágott a Marvel-könyvek kiadásába. Már most tudjuk, hogy ez szerencsés döntésnek bizonyult: a Káosz az októberi képregénybörze legnagyobb slágere volt, és az internetes sikerlisták tanúsága szerint nagyon szépen teljesít a könyvesboltokban is.

Adaptációs képregény. A fogalomról nekünk a Cs. Horváth Tibor neve által fémjelzett korszak jut az eszünkbe, más nációknak leginkább semmi. Pedig ezt sem mi találtuk ki, az amerikai Classics Illustrated szolgált mintául az ötvenes évektől nálunk szinte kizárólagosan engedélyezett képregény-alműfajhoz - csak azoknak a feledés jutott osztályrészül, a mieinknek a lelkes nosztalgia. De vajon milyen sors vár Ishiyama Kei Grimm-meséire?

Szerintem elég jók az esélyei. Méghozzá azért, mert a japán, de Németországban élő alkotónőnek sikerült teljesen új szemszögből tekinteni erre az európai klasszikusra. Tette ezt méghozzá úgy, hogy szavunk sem lehet rá, nem vádolhatjuk azzal, hogy lábbal tiporná, kifigurázná a kultúránkat, sőt. Inkább lelkiismeret-furdalást ébreszt: vajon mikor is olvastuk utoljára az eredetit? Ha egyáltalán olvastuk...és nem csak valami langyos rajzfilmes feldolgozásban volt eddig szerencsénk hozzájuk.

A kötet öt mesét dolgoz fel: Piroska és a farkas, Jancsi és Juliska, Raponc, A tizenkét vadász és A két fivér. Van benne bőven humor, fantasy, romantika. Annak, aki még nem látott mangát, talán nem is annyira furcsa a rajzstílus, esetleg egyedinek látja - inkább azoknak tűnik fel a hasonlóság más történetek tálalásához, akik már fogyasztottak japán képregényt. A sikeres adaptáció titka itt abban rejlik, hogy nem feldolgoz, hanem szó szerint átír. A kiindulópontok stimmelnek, de aztán a várt fordulatok helyett váratlanok következnek be. Piroska és a kis farkasfiú egymásba szeret, a boszorkány szextárgynak tekinti Jancsit. Igen, kioltódik a tündérmesékből a rémelem, de olyan nagyon talán nem is hiányzik már nekünk, akar a fene rettegni még olvasás közben is. Egyik kedvencem az idei bőséges mangatermésben.

Bayer Antal

November 15-én csütörtökön 18 órakor a Várfok Galéria XO Termében adták át a galéria és az Audi által közösen meghirdetett képregényrajzolói pályázat díjait.

I. díj: Molnár Melinda
II. díj: Haránt Artúr
III. díj (megosztva): Harsányi Réka és Mlinkó Zoltán

Különdíj: Szabó Levente

A pályamûvek nagy részét bemutató kiállítás november 17-én este 18 óráig látható.

Az egri Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ Könyvkukac programsorozatának következő képregényes vonatkozású rendezvényére 2007. november 13-án, kedden kerül sor.

16 óra: Mozaik – irodalmi és képregényes játszóház, benne képregényiskola Tamási Antallal és Vincze Nórával

17 óra: Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége elnökének előadása: A képregény három fő irányzata: amerikai comics, francia BD, japán manga.

A Tűzharcos és A sötétség mélyén című kötetben három egymástól független történetet találunk, melyeket egy dolog köt össze: a háborús tematika. Az első, Tűzharcos című fejezet egy a második világháborúban többször előfordult esetet dolgoz fel, amikor a katonák megmagyarázhatatlan égi tüneményt észleltek. A legközismertebb nevén foo fighternek keresztelt jelenségről sokáig azt hitték, az ellenség legújabb fegyvere, azonban a feljegyzések szerint soha nem avatkoztak be a küzdelmekbe. Az UFO-hívők szerint ezek a gyorsmozgású, tűzgolyószerű objektumok az idegenek földi jelenlétére bizonyíték, és Takizawa Seihou mangája éppen erről az oldalról közelít a Tűzharcosban. Egy pilótát, Kitayama hadnagyot kísérünk figyelemmel, aki egy alkalommal megpillant egy bizonyos tűzgolyót, amely egy lövésnek köszönhetően a földre zuhan. A hadnagy ezután kapcsolatba kerül a jelenséget kutató osztaggal, mindennapjai során pedig egyre különösebb dolgokat tapasztal.

A második fejezet egy ismert történet feldolgozása. A sötétség mélyén Joseph Conrad azonos című kisregényén alapul, ami először 1899-ben, három részben jelent meg. Az eredetileg Kongóba és az elefántcsont-kereskedelem környezetébe helyezett történetet azóta többször feldolgozták, számos regény, film hivatkozott rá, merített belőle. Ezek közül a legismertebb Francis Ford Coppola 1979-es Oscar-díjas filmje, az Apokalipszis most, amely az eredeti történetet vietnámi környezetbe helyezi. Takizawa Seihou feldolgozása is hasonlóan szabad, hiszen a cselekmény helyszíne ezúttal a második világháború egy távol-keleti hadszíntere. Maruo főhadnagyot kísérjük el útján Burma őserdejének mélyére, hogy parancsának megfelelően felmentse a szolgálat alól Kurutsu ezredest (figyelemreméltó a névegyezés az eredeti történet Kurtzával), aki az egész ezredével megszökött - legalábbis ez a hivatalos verzió. Azonban ahogy Maruót a folyó egyre beljebb viszi a dzsungel mélyére, úgy változik a történet, az út végén pedig teljesen más valóság várja, mint amire számított.

A 22. Helsinki Képregényfesztiválra készült Frame Up című kiállítás, amely 20 magyar rajzoló munkáit mutatja be, továbbutazott Észtországba. Október 16. és november 16. között a Kuressaarei Művelődési Házban, majd november 21. és december 10. között a tallini Soprus moziban, az Animated Dreams c. rajzfilmfesztivál keretén belül tekinthető meg.

Bár képregényes szaklapok csak tavaly óta léteznek, képregényről és rajzfilmről szóló írások már korábban is születtek különféle magazinok oldalain. Kiemelt helyen szerepeltek itt a filmes folyóiratok, mint például a Filmvilág, amely elsőként foglalkozott a japán médiumokkal, majd az ezredforduló után a Mozinet magazin is csatlakozott. A cikkírók az eltelt évek folyamán többnyire ugyanabból a filmértő körből kerültek ki, közülük pedig Varró Attila vett végül hangsúlyosan képregényes irányt egy saját rovattal. Bár már korábban is írt máshol animéről, mangáról, alkotókról, a 2004 őszén indult Mozinet magazinos Kult-comics rovat kizárólag képregényekkel foglalkozik, ezen belül pedig amerikai, európai és japán művek egyaránt helyet kapnak. A Kult-comics című könyv Varró Attila Mozinetes publikációit foglalja össze egy kötetben, ami jó alkalom a rovat olvasóinak vagy éppen a magazint nem vásárló érdeklődőknek, hogy egyben hozzájuthassanak a különféle írásokhoz.

2007. október 20. és november 4. között az 56-osok terén (volt Felvonulási tér, a Hősök tere mellett) tekinthető meg hat, egyenként hat oldalas történetet ábrázoló óriásplakát, amelyeken az alkotók különböző szemszögekből – a gyermek, a munkás, a politikus, a diák és a szovjet katona figuráján keresztül – láttatják a forradalom eseményeit. Történész szakértő: Eörsi László, kurátor: Bolgár Eszter. Öt képregény külön a kiállítás alkalmából készült, a hatodik Fazekas Attila és Bán Mór tavaly megjelent, Tűzvihar 1956 c. művének a részlete.

A további képregények címei és szerzői:

Paralel
Írta: Kemenes Tamás
Rajzolta: Győri Tibor
Színezte: Haránt Artúr

Üdvözlet Budapestről
Írta: Oroszlány Balázs
Rajzolta: Felvidéki Miklós és Lanczinger Mátyás
Színezte: Kiss Gábor

Parlamenti túlóra
Írta: Szabó Jenő
Rajzolta és színezte: Gáspár Tamás

Rádiók ostroma
Írta: Szabó Jenő
Rajzolta: Zabos Csaba (Graphit)
Színezte: Temesi Péter (Hopsy)

T34BP56
Írta: Szabó Jenő
Rajzolta: Szentmihályi Dániel (Slow)

Közreműködtek: Fehér Zoltán (Zorro de Bianco), Kroboth Jenő, Kánvási Krisztián, Boros Nikolett (ARC) és Bakos Gábor (ARC).

Az alkotók többsége a Magyar Képregény Akadémia tagja.