2021 novemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Magyar képregények:
- Alig használt képregények antológia (HK Comics)
- Bíró-Várai: Akit háromszor koronáztak (Képes Krónikák)
- Ghyczy Csongor: Kitsune és más történetek (Comicsmania)
- Királyok és keresztek 3: Memento mori (Képes Krónikák)
- Meghalni ifjan nem akartam – Szenes Hanna élete (Kemény Ferenc Nemzetközi Alapítvány)
- Mühlbeck Károly képregényes fejlécei (Nero Blanco Comix)
- Petrusák János: Randi a szellemekkel (Comicsmania)
- YKX 4: Trenton (OneWay Média)

Európai képregények:
- Conan: Elveszett legendák (francia, Képes Krónikák)
- Diabolik: Fekete Gyűjtemény 2 (olasz, Anagram Comics)
- Geronimo Stilton Riporter 4: A névtelen múmia rejtélye (olasz, Vad Virágok Könyvműhely)
- Harari: Sapiens 2: A civilizáció pillérei (izraeli-francia, Animus)
- Lovecraft antológia 1 (brit, Szukits)
- Murena 3: A legjobb anya (francia, Pesti Könyv)
- Portland Bill (brit, Nero Blanco Comix)
- Rousseau: Ploume úr és Mouche úr (francia, Nero Blanco Comix)

Képregényekről számtalan szempont alapján lehet elgondolkodni. Az egyik az, hogy mi is lehetett az alkotók szándéka, és ezt az olvasó-kritikus szerint mennyire sikerült teljesíteni. Novemberi képregényolvasó naplóm második részében négy olyan képregényről lesz szó, amelyek nagyon különböző vállalásokat valósítottak meg.

Az ötös számú vágóhíd

A képregényes adaptáció beszerzése és elolvasása után azonnal elővettem az eredeti regényt. Még mindig remekműnek tartom. Illetve mondjuk inkább úgy, hogy az újraolvasás felidézte azt a mellbevágó hatást, amit nagyjából húszévesen gyakorolt rám. Azt is eszembe juttatta, hogy akkoriban (1970-es évek közepe) micsoda viták voltak arról, hogy egy SF-íróként elkönyvelt szerzőt mennyire lehet komolyan venni. A kérdés valószínűleg azóta sem dőlt el, mindenesetre Vonnegut neve mellett már szinte sehol sem látni ezt a meghatározást.

Ryan North forgatókönyvíró és Albert Monteys rajzoló feldolgozása kifejezetten jól sikerült, teljesen korrekt munka, csak ajánlani tudom. Passzol hozzá a grafikai stílusválasztás, a vizuális eszközöket kihasználva hozzáad finomságokat az alapműhöz, miközben a tartalmat szöveghűen adja vissza.

Egy év kényszerű kihagyása után ismét megrendezi a Magyar Képregény Szövetség hagyományos karácsony előtti képregényvásárát, a Hungarocomixot, méghozzá új helyszínen. A belépés ingyenes.

A részletek a szövetség honlapján olvashatók és folyamatosan frissülnek.

A rendezvény plakátját Erhardt Domonkos készítette.

Részt vevő alkotók, kiadók és kereskedők:

5Panels, Anagram Comics, Ciceró Könyvstúdió/Gabo kiadó, Comicsmania és Ghyzczy Csongor, Dave’s Comic Shop, Cser kiadó,, Fazekas Attila, Frike Comics, Fumax, Helpers Hungary, HK Comics, IllustrArt (Kolozsvár), Infinity (Spawn Hungary), Kaméleon Komix, Képes Kiadó, Képes Krónikák, Kingpin, Mayer Roland, MMR Comics, My Comic Center, Nero Blanco Comix, Nimuë, OneWay Media (Kittenberger+YKX), Pesti Könyv, Roham, Symposion (Újvidék), Szépirodalmi Figyelő, Vad Virágok Könyvműhely.

Megjegyzés: betegség miatt több kiadó és szerző végül nem tudott eljönni, az ő nevüket áthúztuk a listában. Szintén áthúztuk a lenti listában azokat a kiadványokat, amelyeket végül nem lehetett kapni a rendezvényen. Egyes kiadványokat kiadójuk távollétében az MKSZ standján lehetett megvásárolni.

Az októberi képregénybörze környékén megjelent, és részben ott beszerzett képregényekről két részletben számolok be. Elsőként egy olasz és egy amerikai sorozat legújabb részéről, valamint két magyar alkotó munkáiról.

Julia 2: A nap szeme (Anagram Comics)

Évek óta kedvenc olasz sorozataim közé tartozik a Julia, nagy öröm számomra, hogy magyarul is megjelenik. Az első kötet kapcsán már írtam egy általános ismertetőt, azóta pedig kijött a második rész, amely ráadásul a legerősebbek közé tartozik.

A tagjait fanatizáló, akár öngyilkosságba is hajszoló újkori vallási szekták létezése 1978-ban, a jonestowni mészárlás kapcsán tudatosult igazán a nemzetközi közvéleményben, bár a Mun-féle Egyesítő Egyház körülötti botrányok már az 1960-as években nagy port kavartak. Kelet-Európát ezek akkoriban nagyrészt elkerülték, régiónkban azóta is viszonylag kevés közvetlen tapasztalatunk van ezekről. Nyugaton – és főleg az Egyesült Államokban – azonban a téma napjainkban is rendszeresen aktuálissá válik. A közvetlen ihletet az eredetileg 2000-ben megjelent dupla Julia-epizódhoz valószínűleg a három évvel korábbi, harminckilenc áldozatot követelő Heaven’s Gate-ügy adta.

2021 októberében az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Magyar képregények:
- 2080: A négyek szövetsége (Fórum Könyvkiadó)
- Benes László: Királylátogatás (Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete)
- Halter András: Kultember (Nero Blanco Comix)
- Korcsmáros-Jókai-Cs. Horváth: A kőszívű ember fiai (Képes Kiadó, színes kiadás)
- Mayer Roland: Egy jobb füzetben (szerzői kiadás)
- Nemes Zoltán: Orpheus az alvilági (Nero Blanco Comix)
- Reprint 13 (Képregény Kedvelők Klubja)
- Sajdik Ferenc: Nagy emberek kis történetei (Nero Blanco Comix)
- Z napló 1 (MMR Comics)

Európai képregények:
- Blacksad: A függöny lehull, 1. rész (Pesti Könyv, francia/spanyol)
- Diabolik 14: Időzített halál (Anagram Comics, olasz)
- Diabolik 15: Egy a háromból (Anagram Comics, olasz)
- Garibaldi vs zombies (Frike Comics, olasz)
- Judge Dredd: Eredet (Fumax, brit)
- Julia 2: A nap szeme (Anagram Comics, olasz)
- Lucky Luke 43: A bíró (Pesti Könyv, francia)
- Múmin a Riviérán (Nimuë, finn)
- Tex 2: Patagónia (Frike Comics, olasz)
- Zerocalcare: Torokszorítósdi (Nimuë, olasz)

2021 szeptemberében az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Amerikai képregények:
- Batman különszám 15: Gótika (Kingpin)
- Batman/Fortnite Zérópont (Fumax)
- Batman: A világ (Fumax)
- Deadpool és Kábel (Fumax)
- Fantasztikus Négyes 2 (Frike Comics)
- Fűzió: A Top Cow-univerzum 2 (Infinity)
- Gaiman: Északi mitológia 1 (Fumax)
- Garfield 374 (Drize)
- Garfield különszám 48 (Drize)
- Garfield zsebkönyvek 158 (Drize)
- Hihetetlen Pókember különszám 2021/3 (Kingpin)
- Legendás Batman 68: Hush háza (Eaglemoss)
- Legendás Batman 69: Terror (Eaglemoss)
- Legendás Batman 70: A Harag (Eaglemoss)
- Lego Ninjago Legacy különkiadás (Blue Ocean Entertainment)
- Marvel + 59 (Kingpin)
- Marvel akcióhősök Bosszúállók 2 (Vad Virágok Könyvműhely)
- Marvel gyűjtemény 98: Pókember: A Stacy-tragédiák (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 99: Fenegyerek: A harag napja (Hachette)
- Marvel legnagyobb hősei 1: A Bosszú Angyalai (Hachette)
- Marvel legnagyobb hősei 2: Pókember (Hachette)
- Marvel legnagyobb hősei 3: Rozsomák (Hachette)
- Paper Girls 1 (Ciceró Könyvstúdió)
- Peter Parker Pókember 2021/5 (Kingpin)
- Playmobil különszám: Az izgalmas kaszkadőr-show (Blue Ocean Entertainment)
- Star Wars: A sors örvénye (Szukits)
- Star Wars: Skywalker kora: Hűség (Szukits)
- Transmetropolitan 2 (Fumax)
- Y, az utolsó férfi 15 (Kingpin)

Kittenberger 3: A pokol kapujában

Öt évvel az első (Fabriqué en Belgique) és három évvel a második (A hiéna átka) után megjelent a Kittenberger képregénysorozat harmadik, utolsóelőtti epizódja, és reméljük a befejezésre nem kell majd megint ilyen sokat várni. A szerzői csapat – Somogyi György, Dobó István és Tebeli Szabolcs – harmadszor is bizonyították, hogy meg lehet találni az egyensúlyt a mai magyar képregényekkel szemben támasztott, erősen széttartó igények között.

Elolvasva az új részt (aztán mind a hármat egymás után, megint), úgy érzem, hogy az első részről írt hosszú méltatásom még mindig helytálló, ugyanazok az erények jellemzik ezt a kötetet is, mint az előzőket. Esetleg annyit tennék hozzá, hogy egyre nyilvánvalóbban nem egy „mindenkinek” ajánlható képregény, amennyiben hajlandóságot igényel egy türelmesebb olvasásra. Ez nem az a fajta történet, amit gyorsan átpörget az ember, és máris mindent megértett, mindent kiélvezett belőle. Noha alapvetően a szórakoztató műfajba tartozik, a szokásosnál összetettebb a történetvezetése, a több szálon futó cselekmény követéséhez rendesen oda kell figyelni, csak így ugrik be, hogy melyik mondat, melyik mozzanat mivel függ össze.

Miközben a járványválság miatt egyesek visszavesznek az előzetes terveikből, mások pont most alapítanak új kiadót. A Nimue márkanév mögött Lakatos Istvánt találjuk, akit eddig képregényalkotóként és prózaíróként ismerhettünk, és akinek az esetében aligha meglepő, hogy egészen meglepő címekkel mutatkozik be. Ezek közül számomra mindenképpen a legmenőbb olasz képregényszerző, Zerocalcare első magyar nyelvű képregénye a legérdekesebb.

Az olasz képregényről sokaknak a nálunk is egyre népszerűbb Bonelli-zsánertörténetek jutnak eszébe, de ez egy egészen más műfaj, leginkább Boulet műveit idézi fel. Ahogy a francia szerzőnél, Zerocalcare munkáiban is keverednek az önéletrajzi és fikciós elemek, hangsúlyos bennük a humor, az irónia, a popkulturális referenciarendszer. A Torokszorítósdi (eredeti címén Un polpo alla gola) főszereplője egy Zerocalcare nevű figura, akinek az élete több ponton is egyezést mutat az alkotóéval, de mégsem teljesen azonos vele.

Ha egy országban rengeteg híres külföldi képregény jelenik meg, a hazai alkotóknak valami igazán különlegest és egyedit kell felmutatniuk. Csehországban ezt eddig a legnagyobb sikerrel Jaroslav Rudiš író és Jaromír 99 rajzoló tette meg az Alois Nebellel.

A művel tizenhárom évvel ezelőtt találkoztam először egy kiállítás formájában, a budapesti Cseh Centrumban. Első látásra meggyőzött, és tudtam, hogy ezt majd egyszer el akarom olvasni. Sajnos csehül nem tudok, angolul pedig csak egy része jelent meg, úgyhogy a „majd egyszer” nem tűnt valami közelinek. És akkor hirtelen kiadta magyarul a Szépirodalmi Figyelő, amiért nem lehet eléggé dicsérni.

Már olvasás közben rájöttem, hogy ez nem az, amire számítottam, de erről legalább részben én magam tehetek. Valamiért azt hittem, hogy a kiállításon látott tablók mind a képregényből vannak, de tévedtem, azok valójában kiegészítések, háttéranyagok, előzmények. Beismerem, hogy ez egy kicsit csalódást jelentett nekem, mert úgy gondoltam, a közel 400 oldalba Közép-Európa teljes huszadik századi történelme beleférne. (Persze nyilván nem.)

Amikor 2004-ben elkezdtem (újra) képregényekkel foglalkozni, kiadói hitvallásként azt fogalmaztam meg, hogy a jó képregény szórakoztató, olvasmányos és elgondolkodtató. Tom King Víziója mindhárom kritériumnak megfelel, de mégsem vagyok teljesen elégedett vele. Mielőtt ezt kifejtem, sietek leszögezni, hogy ez a képregény nem véletlenül kapott Eisner-díjat, és mindenképpen érdemes elolvasni. (És egy ponton jót mosolyogtam, amikor találtam benne egy utalást a Peanuts-képregények egyik visszatérő poénjára.)

Ha tehetem, általában megszakítás nélkül olvasok végig egy képregényt, csak akkor hagyom félbe, ha muszáj. Ezt azonban nagyjából a történet felénél letettem, és csak másnap fejeztem be. Aztán pedig azon gondolkodtam, hogy mi a legpontosabb jelző erre a képregényre, és arra jutottam, hogy a szó, amit keresek, a „kényelmetlen”.  

Azt hiszem, ezt el kell magyaráznom.

2021 augusztusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

Amerikai képregények:
- Dredd bíró 6 (Holdkelte)
- Dredd bíró 7 (Holdkelte)
- Fűzió: A Top Cow-univerzum 1 (Infinity)
- Garfield 373 (Drize)
- Hihetetlen Pókember 58 (Kingpin)
- Legendás Batman 66: A piros sisak alatt (Eaglemoss)
- Legendás Batman 67: Önarckép (Eaglemoss)
- Marvel album 7: Pókember (Kingpin)
- Marvel gyűjtemény 96: Hulk: Felperzselt Föld (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 97: Fantasztikus Négyes: Végítélet (Hachette)
- Marvel Legendák 15: Póklány (Kingpin)
- Raina Telgemeier: Görcs (Ciceró Könyvstúdió)
- Tini Nindzsa Teknőcök 3 (Holdkelte)
- Tini Nindzsa Teknőcök 4 (Holdkelte)

Nemsokára harminc éve annak, hogy a Marvel Comics ifjú sztárrajzolói felborították az asztalt, és saját kiadó(ka)t alapítottak annak bizonyítására, hogy van kereslet nem sajtpapírra nyomtatott és kezdetlegesen színezett szuperhősös jellegű képregényekre, és hogy igenis el lehet kérni egy dollárnál többet egy 20 oldalas füzetért. 1992. áprilisban megjelent az első Youngblood 2 dollár 50-es, májusban a Spawn, júliusban a Savage Dragon, augusztusban a WildCATs, októberben a Cyberforce, mindannyian 1 dollár 95-ös borítóáron. A kockázatosnak tűnő kezdeményezés bejött, és az Image Comics történelmet írt.

A vállalkozás egyik sajátosságaként az alapító alkotók mindegyike saját márkát hozott létre az Image zászlója alatt, a Cyberforce-szal induló Marc Silvestri például a Top Cow-t. A korábbi X-Men-rajzoló első próbálkozása nem tartozott az Image legsikeresebb címei közé, de a következőkkel már nem maradt szégyenben: 1995-ben indult a Witchblade, 1996-ban pedig a The Darkness, és mindkettőnek hamar komoly olvasótábora lett.

A szuperhősös képregényeket valamikor régen, évtizedekkel ezelőtt elsősorban gyerekek olvasták. Aztán változott a helyzet, a gyerekeket előbb a televízió csábította el, aztán az újabb szórakozási lehetőségek, miközben kialakult egy olyan olvasóréteg, amely idősebb korában is kitartott a szuperhősös képregények mellett. Ma már az átlagos amerikai képregényolvasó harmincéves férfi, a gyerekek pedig egyre inkább filmekben és videójátékokban ismerkednek meg a szuperhősökkel. Noha a képregénykiadók immár nagy médiacsoportok kezében vannak, még mindig fontosnak tartják az alaptevékenységük folytatását. Már csak azért is, mert egy képregény elkészítése más médiumokhoz képest olcsónak számít, és az új ötleteket ezen a területen lehet a leggazdaságosabban kipróbálni.

Az az idő már aligha tér vissza, amikor a szupermarket kasszájánál sorba állás közben a gyerek berámolt pár tucat képregényt a mama bevásárlókocsijába, és valószínűleg nem csak a nosztalgia vezérli a kiadók vezetőit, amikor újra meg újra megkísérlik a legnépszerűbb karaktereiket fiatalabbak által olvasható kalandokban szerepeltetni. Ebben már régóta élen jár a Marvel, és bár a Marvel Adventures almárka nem egészen tízéves létezése után 2012-ben kimúlt, néhány évvel később Marvel Action néven elindult egy újabb próbálkozás, ráadásul ezúttal az IDW Publishinggel kötött együttműködés keretében. Ennek a sorozatnak a magyar kiadását kezdte el nemrég a Vad Virágok Könyvműhely, előbb Pókember, most pedig a Bosszúállók 7-10 éveseknek szóló kalandjait megjelentetve.

Igen, a címlapon a „Bosszúállók” név szerepel, ahogy a sikerfilmekben, nem pedig a képregényekben megszokott „Bosszú Angyalai”. És ez rendben is van, hiszen az amerikai kiadók eleve úgy pozícionálták az új képregénysorozatokat, hogy a karaktereknek a Marvel Cinematic Universe-ből megismert változataihoz kapcsolódjanak. Ennek megfelelően az első füzet főszereplői is megegyeznek azokkal, amelyek a legsikeresebbnek bizonyultak, függetlenül attól, hogy a képregényes múltjuk során mennyire erősen kötődtek az Avengers szupercsapat történetéhez: Amerika Kapitány, Vasember, Marvel kapitány (a hölgyverzió), a Fekete Özvegy, Thor és a Fekete Párduc veszi fel a harcot a gonoszokkal, jelen esetben az AIM-mel. (Ne tévesszen meg senkit, hogy a címlapon egy kicsit más a felállás: Hulkot és Sólyomszemet ezekben az epizódokban hiába keressük. Majd talán később.)

2021 júliusában az alábbi képregények jelentek meg önálló nyomtatott kiadványként Magyarországon. Részletes adataik megtekinthetők a Kepregenydb.hu adatbázisban, illetve kiadóik honlapján.

 Amerikai képregények:
- Csodálatos Pókember napilapcsíkok 1 (Bubi Bolt)
- DC gyűjtemény 118: Csodanő: Az olümposziak felemelkedése (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 119: Korábbi nevén az Igazság Ligája (Eaglemoss)
- DC gyűjtemény 120: Batman: Jekyll és Hyde (Eaglemoss)
- Ezüst Utazó: Rekviem (Fumax)
- Garfield 372 (Drize)
- Garfield zsebkönyvek 157 (Drize)
- Hihetetlen Pókember különszám 2021/2 (Kingpin)
- Legendás Batman 64: Batman Alapítvány 2 (Eaglemoss)
- Legendás Batman 65: Agyag (Eaglemoss)
- Loki: Asgard ügynöke (Fumax)
- Marvel + 58 (Kingpin)
- Marvel Akcióhősök Pókember 3 (Vad Virágok Könyvműhely)
- Marvel gyűjtemény 92: A Bosszú Angyalai: A Korvac Saga (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 93: A Thanos Parancs (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 94: Pókember: Marvel Összjáték (Hachette)
- Marvel gyűjtemény 95: Hulk: Az atom szíve (Hachette)
- Megtorló 3: Barrakuda (Kingpin)
- Neil Gaiman DC univerzuma (Fumax)
- Overwatch képregényantológia (Szukits)
- Peter Parker Pókember 2021/4 (Kingpin)
- Prédikátor 9 (Kingpin)
- Star Wars: A galaxis peremén (Szukits)
- Star Wars: Tie-Vadász (Szukits)
- Végtelen Háború: Warlock (Kingpin)
- Y az utolsó férfi 14 (Kingpin)

Már sokan felfedezték, hogy a képregény eszköztára kiválóan alkalmas ismeretterjesztő célokra. Magyarországon ez még kevésbé terjedt el, évi átlagban mindössze egy-két ilyen jellegű megjelenésünk van. Ennek az az egyik oka, hogy a képregénykiadók profiljába nemigen illeszkednek, így inkább olyanoktól lehet számítani erre a képregényfajtára, amelyek egyébként is foglalkoznak az adott témával. A Szabad a pálya pedig egészen egyedi eset, hiszen lényegében magánkiadás, a kötetet gondozó partnercég sem jelentetett meg eddig könyvet.

Ezzel együtt a magyar ismeretterjesztő képregénykiadásnak vannak már hagyományai, és tudunk említeni jónéhány emlékezetes kiadványt, például a Rajzos zenetörténetet, Anselme Lanturlu Inflációját, Larry Gonick munkáit a Képregéntől a Modern világ képregényes történetéig, a közelmúltból pedig a Cser kiadónál megjelent Nagyszerű nőket vagy az Animus által kiadott Sapienst. Még ebből a rövid felsorolásból is kitűnik, hogy az ismeretterjesztésen belül is léteznek további kategóriák. A Szabad a pályára – kicsit hasonlóan a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Háborúfüggőkhöz – talán leginkább a „vitairat” meghatározás illik.

Bryan Caplan amerikai közgazdásztól eleve nem áll messze a provokáció, mármint a gondolatok ébresztése merész kijelentésekkel. A Wikipédián „anarchokapitalista” és „libertariánus” jelzőkkel illetik, amelyeket aligha utasítana vissza. Az Open Borders: The Science and Ethics of Immigration az első olyan munkája, amely képregény formájában jelent meg, Zach Weinersmith rajzoló közreműködésével.