A december 11-re meghirdetett kerekasztal-beszélgetés felvezetéséhez összeállítottam pár grafikont a 2001 és 2015 közötti időszakról.

A statisztikák csak az önálló kiadványként megjelent képregényeket tartalmazzák, a különböző újságokban (pl. Füles, Kedvenc, Galaktika, Dörmögő Dömötör, stb.) rovatként fellelhető képregényekre nem tér ki.

Magyarországon megjelent képregények száma terjesztési módok szerint, 2001-2015

"A magyar képregény helyzete" címmel hirdetett kerekasztal-beszélgetést a Roboraptor blog. Helyszín a pár hete megnyílt, képregényes témát választó kávézó, a Comix Coffee (1053 Budapest, Múzeum körút 29). A vendégek között található két képregénykiadó, Bayer Antal (Nero Blanco Comix) és Tálosi András (EpicLine, 5Panels), a kritikusból nemrég képregényíróvá avanzsált Szűcs Gyula (Café Postnuclear), az Index újságírója, Rusznyák Csaba, a Geekz blog képregényspecialista főszerkesztője, valamint a szervezők részéről Pálinkó Tibor. A beszélgetést Szűcs Gergely vezeti.

A pontos időpont: december 11, péntek, este 6 óra.

Képregénypályázatot hirdet a budapesti Brody ArtYard galéria és nyomdai stúdió.

Olyan alternatív képregényekkel lehet pályázni, amelyek Közép- és Kelet-Európával foglalkoznak. A legjobb pályaművek bekerülnek egy kb. 200 oldalas kötetebe, amelyet Risograph technikával nyomtat ki a galéria, és a 2016. februárra tervezett első Sztriptíz független képregényvásárra jelentet meg.

A pályaművek lehetnek teljesen újak, vagy olyanok, amelyek korábban már megjelentek. Feltétel azonban, hogy a szerző rendelkezzen a képregénye minden jogával. A képregényeknek angol nyelvűnek kell lenniük (vagy szöveg nélkülieknek). Alsó korhatár: betöltött 18. év.

Beküldési határidő: 2016. január 4.

A képregény 1-10 oldalas lehet, A4-es formátumban. Csak teljesen kész művekkel lehet jelentkezni, és a rajzolóknak saját maguknak kell majd előkészíteniük a munkájukat a Risograph nyomtatáshoz.

Jelentkezéshez az itt található űrlapot kell letölteni.

Részletes angol nyelvű kiírás a Brody ArtYard honlapján.

Új képregényes kezdeményezésről kaptunk hírt. 2015. december 13-án "Belvárosi Képregénybörze Budapest" címen hirdetett rendezvényt a ComixMarketTeam nevű csapat.

"Képregénybörze a belvárosban, a 7. kerület szívében, az Almássy tér és az Erzsébet körút között, a Madách Imre Gimnáziumban (Barcsay utca 5.). December 13-án, vasárnap lehetőségetek lesz a karácsonyi ajándékok beszerzésére a Belvárosi Képregénybörzén! Kapunyitás az eladók részére 8 órakor, a látogatóknak 9 órakor! Belépő és az asztalok egyaránt 500-500 forint. Az iskolabüfé 8-kor nyit, ehettek-ihattok! "

Érdeklődni a rendezvény Facebook eseményénél lehet.

Köszönjük mindenkinek, aki a váratlan havazástól sem visszariadva ellátogatott tegnap a Hungarocomixra! A fotókat a résztvevők Facebook-oldalairól gyűjtöttük össze.

Új helyszínünk bejárata, diszkrét Hungarocomix plakáttal.

A Magyar Képregény Szövetség 2015-ben is megrendezi Hungarocomix rendezvényét, "A magyar képregények és képregényesek napját".

Időpont: 2015. november 28. szombat, 10-16 óra.

Az új helyszín:Lipták Villa (Budapest 1146 Hermina u. 3).

A belépés ezúttal is ingyenes. Tombola 200 forint, sorsolás 14 órakor a színpadon.

A rendezvény plakátját Tondora Judit készítette, színezés és tipográfia Pilcz Roland. A Hungarocomix logó Fehér Zoltán munkája.

Részletes információk:

- A Hungarocomix 2015 programja

- A Hungarocomix 2015-re bejelentett újdonságok listája

- A tombolára felajánlott eredeti rajzok és kiadványok listája

 Interjúk a Hungarocomixon új és friss képregényüket bemutató alkotókkal:

- Szűcs Gyula és Budai Dénes (Café Postnuclear)

- Oravecz Gergely (Blossza)

- Tinetta Nitta (Lost Gods)

- Pápai Gábor (Café Racer)

- Ambrus Izsák (Raiz)

- Bayer Antal (Nero Blanco Comix 10)

- Molnár Gábor (EpicLine 13: 5 Pallos)

- Marjai Petra Lilla (Eki & Coco)

- Koska Zoltán (Titkos Társaság 4-5)

- Juhász-Nagy Gábor (Titánember 6)

- Daniel A. Prim (Blender, Day of Robots)

- Magony Gergely (Árnyvadász)

A november 28-i Hungarocomixon ismét lehetőség nyílik közös képregénykészítésre. A Comic Jam lényege, hogy egy előzetesen elkészített elrendezésben lehet saját képregényt rajzolni, akár egyedül, akár felváltva, akár stafétaszerűen. Az egész nap folyamatosan tartó foglalkozást ezúttal is ismert képregényrajzolók, Fritz Zoltán, Erhardt Domonkos és Tondora Judit vezetik.

Comic Jam a kecskeméti SZAFT-on

Comic Jam a Brüsszeli Képregényfesztiválon

Comic Jam a Larisszai Nemzetközi Képregénykiállításon (Görögország)

Utolsóként az Árnyvadász képregény szerzője, Greg Seed, alias Magony Gergely válaszolt a körkérdéseinkre.

Képregényblog: A közelmúltban jelent meg első képregényed. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Magony Gergely: A horror/fantasztikus/sötét elemekkel tűzdelt sztori egy szegedi srácról szól, aki rájön, hogy sokkal többre hivatott mint azt valaha is álmodni merte volna. 

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

MG: A főszereplő, Gery, saját magam leképezése ebben az Árnyakkal teli világban, így sok hasonlóság fedezhető fel kettőnk között. 

Következő interjúalanyunk eddig a Free Fantasy Comics honlapon publikálta képregényeit, amelyek közül kettő most először kerül nyomtatásba. A Blender és a The Day of Robots című, angol nyelvű füzetek a Hungarocomixon a Scaremonger Comics standján lesznek kaphatók.

Képregényblog: A Hungarocomixra jelenik meg két képregényed is. Ha csak egy mondatban mutathatnád be őket, mit mondanál róluk?

Daniel A. Prim: A Blender egy átlagos fickóról szól, akinek szembe kell néznie a groteszk tudatalattijával, miközben próbál túlélni egy nagyon veszélyes szituációban. The Day of Robots: Raktárban dolgozó robotok kapnak egy szabadnapot, ami alatt megismerkednek alapvető emberi érzésekkel, vágyakkal.

KB: Ki a képregényeid főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

DAP: A Blenderben Sammy egy olyan ember, akit az élet sodor különböző irányokba, nem ő irányít. Szerintem mindannyian érzünk így néha, hogy a környezetünk csapdájába estünk. Maga a karakter a változást szimbolizálja, ahogy az események változtatják az ember személyiségét. Ezért nehéz megmondani, mennyire hasonlít rám, de azt mondanám, hogy a sorozat elején nem hasonlít, és ahogyan változik a karakter egyre több olyan személyiségjegyet vesz fel, ami bennem is megvan. Ami a Day of Robots-ot illeti: minden karakter, amit írok, nyilván a személyiségem egy része, de az öt robotot úgy írtam, hogy mindegyik a megtestesítője legyen egy-egy személyiséghibámnak. Nem igazán tudom, hogy miért, talán csak elgondolkoztam, mennyire lehet leírni egy karakter személyiségét a hibái alapján.

KB: Van-e állandó szereplője a képregényeidnek, gondolkodsz egyáltalán sorozatokban, vagy mindig valami mással próbálkoznál?

DAP: A Blender egy sorozat, van egy konkrét vége, és azután nem tervezem folytatni, egy kerek történet. Viszont ha van rá igény, szívesen írok spin-offokat, bizonyos mellékszereplők élete ki van dolgozva a fejemben, de nem tervezem belerakni a fő sorozatba. A robotoknak nem lesz folytatása, azonban az elszállt fantáziájú, gyerekes stílus nagyon megtetszett, ezért kezdtünk bele, Izsákkal, a rajzolóval egy sci-fi kalandsorozatba (November), aminek az első része már elérhető a honlapunkon.

Következő interjúalanyunk a jelenleg egyedüliként újságos forgalmazásban kapható magyar képregény írója, egyben kiadója. Caaroy Carville, alias Juhász-Nagy Gábor válaszolt a kérdéseinkre.

Képregényblog: A közelmúltban jelent meg el legújabb képregényed. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Juhász-Nagy Gábor: A Titánember 6. része minden olyan nacionalista számára sokkoló, aki elfelejtette, milyen többnemzetiségi alapokra építkezik a mai magyar nép.

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

JNG: Szigeti Attila, vagyis Titánember tekinthető a főszereplőnek, aki leginkább a segítőkészségemet és fiatalkori túlzott önzetlenségemet örökölte tőlem. Alapvetően viszont önálló személyiséget alkottam, a saját erősségeivel és hátrányaival. Sok egyéb szereplőben is megvannak a tőlem kölcsönzött stílusjegyek, aszerint, hogy kihez melyiket tartottam megfelelőnek. Az egyetlen kivétel Sarka Noémi, akit egy számomra nagyon kedves lányismerősömről mintáztam.

KB: Van-e állandó szereplője a képregényeidnek, gondolkodsz egyáltalán sorozatokban, vagy mindig valami mással próbálkoznál?

JNG: Titánember, mint címszereplő, valamint Noémi, Jim James és a Miniszterelnök mind állandó szereplői ennek a sorozatnak. Ők azok, akik a maguk módján mindig előre lendítik a cselekményt, és akik nélkül nem működhetne a Titánember a most futó első történet után úgy, ahogy most is. Ha az egyikük kiesne, akkor már egy teljesen más sorozatot kapnánk. Úgy gondolom, a Titánemberben még legalább két történet biztosan van, mert az elsőben nem sikerült mindent elmesélni, amit akartam, van még potenciál a sorozat alapötletében. Egyébként inkább keresem az új ötleteket, mintsem hogy egy jól beváltról húzzak le még egy bőrt. Sok ötletem vár még megvalósításra, nem csak képregény, sőt jellemzően nem azok. Legkésőbb akkor váltok, amikor Titánember kifutott.

Valószínűleg napjaink legtermékenyebb magyar képregényrajzolója, Koska Zoltán a következő válaszadónk, aki hat hónap leforgása alatt jelentette meg Titkos Társaság című minisorozatának mind az öt részét. A Hungarocomixra jön ki a negyedik és az ötödik, befejező füzet.

Képregényblog: A Hungarocomixra jelenik meg legújabb képregényed. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Koska Zoltán: Ez egy sötétnek induló nyomozós sztori, ami azért nem akarja túlságosan komolyan venni a maga zsánerét, sokat ironizálnak is benne szerintem. És megpróbálok irodalmi és filmes utalásokat is belecsempészni.

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

KZ: Valahogy úgy érzem, nincs igazi főszereplője ennek a történetnek, csak egy-egy karakterre kezdek néha rákoncentrálni az íráskor. Van benne egy kisember módjára viselkedő nyomozókutya, Spiff, egy bátor és tettre kész nyomozó, Alfréd, az arisztokratikus és intelligens Tóbiás, és egy rejtélyes titkos társaság tagjai a föld alatt. De jó visszajelzéseket kaptam olyan mellékkarakterre is, mint Részeg Tulipán, aki az, ami a neve. Egy ismerősöm mondta még régen, hogy Spiff valahogy az én önarcképem (még első megjelenésekor a Firka Comics 2-ben, ahol még Wuffy volt a neve), de azóta sokat alakítottam át a sztorin. Én inkább a gondolataim kifejezésére koncentrálok a karakterek cselekedeteinek és dialógusainak megírásakor.

Következő interjúalanyunk egy olyan alkotó, aki külföldön végzett tanulmányai után valójában csak most kapcsolódik be a hazai képregényes életben. Eredetileg Belgiumban, angol nyelven készült diplomamunkája, az Eki & Coco képregény egy ideje már rendelhető a szerzőtől, ám rendezvényen most találkozhatunk vele először, a BP Zines standjánál. Marjai Petra Lilla válaszolt a szokásos kérdéseinkre.

Képregényblog: A Hungarocomixon lesz először kapható idehaza az első képregényed. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Marjai Petra Lilla: Lányok tapasztalatgyűjtögetése egy éltes nagymama segítségével. 

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

MPL: Van hasonlóság.

KB: Van-e állandó szereplője a képregényeidnek, gondolkodsz egyáltalán sorozatokban, vagy mindig valami mással próbálkoznál?

MPL: Ezt a sorozatot szeretném folytatni, de mást is szeretnék csinálni. Az valahogy eddig mindig közös volt a szereplőkben, hogy mind olyan nők, akik szeretik (szeretnék) a kezükbe venni az irányítást. Szóval akár úgy is nézhetjük, hogy ők mind egy típusú embernek a különböző változatai, így nagy különbség a karakterekben nincsen.

Következő válaszadónk Molnár Gábor, aki tavaly mindkét Alfabéta-díjat begyűjtötte A munka gyümölcsével és Szekerce és Szemerce kalandjaival, most pedig egy újabb sorozattal jelentkezik.

Képregényblog: A közelmúltban jelent meg legújabb képregényed. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Molnár Gábor: Az EpicLine magazin 13. számában indult az 5Pallos című fantasy-komédia sorozatom, amelyben egy csapat szegénylegény igyekszik a banditáktól megtisztítani egy magyar népmesék, népdalok és Si Naj-an Vízparti története által inspirált tanyavilágot, azoknál nem kevésbé banditás módszerekkel. 

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

MG: Az 5Pallos főszereplői különböző háttérrel érkeztek – van köztük fazekasból lett katona, városi kereskedőinasból lett vándor, íródeák és vadász is. Mivel képregényalkotó csapatunk, a 5Panels tagjairól mintáztam őket, így külsőre és bizonyos belső tulajdonságokban is hasonlítanak ránk, de vannak dolgok, amiket kimondottan a történet kedvéért máshogy ábrázolok, mint ahogy a valóságban van. Csenger, az alteregóm sem a valódi önmagam (ez amúgy is nehezen lenne értelmezhető egy kaszabolós sztoriban), bár lennék olyan, mint ő, amikor időnként besokallok a világból. Csak az eszményképünknek élni, a következményektől nem félni, az volna a szép!

Blogunk szerkesztőjének is jelenik meg új képregénye a Hungarocomixra, így hát jogosan fordítjuk vissza a kérdéseinket. Bayer Antal válaszol.

Képregényblog: A Hungarocomixra jelenik meg legújabb képregényed. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Bayer Antal: Mivel három képregényem is szerepel a Nero Blanco Comix 10. számában, csak három mondatban mutathatók be. Egymásra talál Nero Blanco, a második vagy harmadik generációs hazatelepült menedzser és Pepita Ofélia, az ezoterikus repertoárral rendelkező feltörekvő énekesnő, akik ezentúl közös kalandokban fognak szerepelni. Hosszú szünet után visszatér Hősmagyar, a szemellenzős küldetéstudatos szuperhős, és ismét felveszi a harcot a hazánkra törő Zidegenekkel. A forradalom és szabadságharc kulcsszereplőinek az indíttatásain elgondolkodó 48-asokban pedig ezúttal Petőfi Sándor és a színésznők viszonyával foglalkozom egy szigorúan történelmi tényeken alapuló kitalált sztoriban.

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

BA: Inkább vagyok megfigyelő, mint kitárulkozó típus, nem érzek késztetést önéletrajzi jellegű képregények készítésére, ami biztos azzal is összefügg, hogy nem tudok rajzolni, ezért mindig csak csapatban tudok dolgozni. Ugyanakkor Nero Blanco és Pepita Ofélia valószínűleg sosem fog olyasmit csinálni, ami teljesen idegen lenne tőlem vagy attól, akinek el tudnám képzelni magamat. Hősmagyar viszont alapvetően egy paródia, az ő gondolkodásmódja olyasmiket egyszerűsít, amik számomra összetett dolgok, és fordítva. A 48-asokban többnyire egy-egy szereplőre koncentrálok, és a történelmi forrásokat vizsgálva igyekszem megismerni őket.

Nem éppen kezdő, de elsőkötetes rajzoló Ambrus Izsák, akinek korábban a Dörmögő Dömötörben és a Csodaceruzában jelentek meg képregényei. A Hungarocomixon pedig már a második olyan füzet is kapható lesz, amit ő rajzolt, a Free Fantasy Comics gondozásában megjelenő, angol nyelvű The Day of the Robots. Körkérdéseinkben saját munkájára vonatkoztatva válaszolt.

Képregényblog: A közelmúltban jelent meg első képregényköteted. Ha csak egy mondatban mutathatnád be, mit mondanál róla?

Ambrus Izsák: Először is köszönöm az érdeklődést! Tulajdonképpen ez nem teljesen képregény, csak a munkáimat bemutató kis album, amiben a grafikáim mellett vannak rövid képregények is.

KB: Ki a képregényed főszereplője, mennyire hasonlít rád (vagy egykori vagy elképzelt önmagadra)?

AI: Mindig más a képregényeim főszereplője, ritkán térek vissza ugyanahhoz a karakterhez. Mivel inkább a gyerek korosztály számára készítem őket, általában állatok vagy karikatúraszerűek a figuráim. Valamennyire persze az én jellemvonásaim is bele kerülnek a karakterábrázolásba, mint pl. a humor, a szórakozottság, vagy ha kicsit mérges vagyok, és talán az is, hogy nem vagyok az a bőbeszédű ember. 

KB: Van-e állandó szereplője a képregényeidnek, gondolkodsz egyáltalán sorozatokban, vagy mindig valami mással próbálkoznál?

AI: Például még a Dörmögő Dömötörös korszakomban volt egy krokodil meg egy maci figurám, amiket mindig próbáltam előhozni, de mindig máshogy néztek ki. Talán mára már kialakult a végleges verziójuk. Aztán lassan egy éve már, hogy van egy folytatásos képregény, amit rajzolok megrendelésre (Marci & Brugó), és most kezdtem el rajzolni a Free Fantasy Comics-nak is. Egyébként már dolgozom a következő RAiZ-on, amiben csak képregények lesznek. Megpróbálok egy egységes újságot összehozni, és talán egy állandó karakter is feltűnik majd benne.