Folytatjuk a Hungarocomix előtti interjúk sorát. Ezúttal a hosszú, kényszerű szünet után visszatérő Walking Dead sorozat szerkesztőjét, a Books & Stuff kiadó munkatársát, Káli Diát kérdeztük e-mailben. A 29., Túl a határon című kötet a rendezvényen lesz először kapható.
Bayer Antal: 12 évvel…
A 2023. október 9-én elhunyt kiváló amerikai képregényalkotó, Keith Giffen egyik legfontosabb sorozatáról Bayer Antal írt a Papírmozi 4. számában, 2011-ben, ezt adjuk most közre megemlékezésként.
A szuperhősös képregényeket a második világháború alatt sok frontkatona is olvasta, ám az 1950-es…
Szécsi Zoltán írása.
2020 remek év volt: nagyon hosszú idő után újra megnyerte az angol bajnokságot a Liverpool FC, és végre megjelent magyarul örökös kedvenc képregényem, a Bone, a hazai keresztségben a Konc címet kapva… Egy jóval tökéletesebb világban bátran kezdhetném írásomat ezzel A…
Már hét éve, hogy Giovannival és Antonióval elkezdtünk azon gondolkodni, milyen címekkel lehetne újraindítani Magyarországon az olasz képregények kiadását. Készítettünk egy bemutató brosúrát is, amely alapján megkérdeztük a reménybeli olvasók véleményét. A visszajelzések alapján Dylan Dog lett a…
A Vaillant egyik leghíresebb képregényfigurája már négy éve létezett, amikor bekerült a lapba. 1948 és 1952 között ugyanis a L’Humanité napilapban és annak hétvégi mellékletében, a L’Humanité Dimanche-ban szerepelt, valamint a Les aventures de Pif le chien című magazinban, amely a napi és heti…
Ha nehezen is, de végre befejeződött az egyik leghíresebb francia kalandképregény, a XIII első ciklusának magyar nyelvű kiadása.
Harmadik nekifutásra sikerült. Az első epizód – még fekete-fehérben, amerikai comic book méretre kicsinyítve – 1995-ben a kérészéletű X-07 akciómagazinban jelent meg, ám…
Ez a cikk eredetileg nem lett volna ennyire rövid, csak már régóta állt félbehagyva, és mostanra jutottam arra a felismerésre, hogy nem fogom "soha" rendesen kibővíteni, úgyhogy inkább lezártam és posztolom.
Amikor nem sokkal eredeti megjelenése után olvastam, úgy gondoltam, ez az egyik legjobb…
A hazai képregénypiac elmúlt két év tele volt szinte hihetetlen szenzációkkal, elképesztő tempóban nőtt a kiadványok száma, olyan sorozatok indultak el, amelyekben nem is reménykedtünk, rég kifogyott, már használtan is aranyárban gazdát cserélő sikerekből készült új kiadás, fantáziát látott a magyar…
Kránicz Bence írása a Buborékhámozó szaklap 13. számában jelent meg, 2015. októberben.
A Saga fantasy-világa tele van ötletekkel és meglepetésekkel, de a hétköznapi, intim pillanatok teszik különlegessé.
Brian K. Vaughan író és Fiona Staples rajzoló sorozata az utóbbi évek egyik legnagyobb…
Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a világ minden bajának a pénz a forrása, ebből egyenesen következik, hogy a legnagyobb bűnösök a gazdagok (aki minden bizonnyal kizsákmányoló, csalafinta vagy törvénytelen módon tettek szert vagyonukra). A csúnya gazdagokkal szemben pedig minden eszköz megengedett,…
(A cikk eredetileg a Buborékhámozó képregényes szaklap/fanzin 8. számában jelent meg.)
Bár más népek fiai – beleértve a magyarokat – hajlamosak beképzeltnek tartani a franciákat, azt azért meg kell hagyni nekik, hogy önmaguk kifigurázásában világbajnokok. Senki nem bánik olyan kíméletlenül…
Brazil szerzők képregényéről ritkán olvasunk magyarul. Nemrég a Roboraptor blogon dicsérték Fábio Moon és Gábriel Bá Daytripper című Eisner-, Harvey- és Eagle-díjnyertes munkáját, ebből az apropóból közöljük Kránicz Bence kritikáját, amely a Papírmozi 6. számában jelent meg, 2012-ben.
A Love &…
Kevesen vitatják, hogy a New 52 egyik legjobban sikerült dobása az Aquaman megújítása volt, amit a DC legtöbbre tartott írója, Geoff Johns vezényelt le. Bár személy szerint továbbra is az első Aquaman széria utolsó szakasza mellett teszem le a garast, a teljes, 1941 óta tartó Aquaman-történelmet…
Elég kevés maradt meg bennem a DC pár évvel ezelőtti nagy csinnadrattával bevezetett New 52 sorozataiból. Az egyik az Aquaman első 13 száma volt, aminek a megtartásával egyrészt a szorgalmas Geoff Johnsnak és az átlagon felüli rajzolónak adtam meg a tiszteletet, másrészt pedig a nosztalgiafaktor…
Drága Pif!
Mikor találkoztunk utoljára?
Jó, jó, tudom. Tegnapelőtt a Pif Gadget 152-es számát lapozgattam. Teljesen más okból tettem ezt, mint hogy a kalandjaidat olvassam (hisz franciául se tudok), mégis végignéztem egy történeted, szavak nélkül. A felépítésre, hatásokra voltam kíváncsi, hogyan…