Amikor megtudtam, hogy a következő Lucky Luke-epizód megírására a Daniel Pennac-Tonino Benacquista párost kérték fel, megörültem, mindkettőjük munkáit nagyon kedvelem. Pennac kellemesen flúgos Malaussène-regényfolyama remek olvasmány (az első része magyarul is megjelent, ahogy Pennac…

Mindenki tudja, hogy bár Mickey Mouse és Donald kacsa képregényfiguraként is ismert, mindketten rajzfilmben debütáltak. Azzal azonban valószínűleg jóval kevesebben vannak tisztában, hogy sokkal, de sokkal több képregényben szerepelt mindkettő, mint rajzfilmben, és hogy nem hazájukban a…

Gondolom, nem kell bizonygatnom, hogy szeretem a képregényeket, és hogy azzal is tisztában vagyok, a képregény formátuma nagyon sok mindenre alkalmas, így az ismeretterjesztésre is. Mégis, kissé nehezen vettem rá magamat Larry Gonick képregényes világtörténetének az elolvasására, amiben valószínűleg…

Az Új Bosszú Angyalai Forradalom kötete átvezetés a Polgárháború és a Titkos Invázió között, így fontos, roppant meghatározó esemény történik egy nem túl eseménydús kaland kapcsán. Hőseink kalandjait olvasva gyakran eszembe jut az egykori Semic-sorozat korai Batman-cikkének címe: Nindzsák, nindzsák,…

Az 1965-ös év több szempontból is emlékezetes marad a Hexagon büszke népe számára: először is ekkor lőtték fel az első francia műholdat, másodszor ekkor jelent meg az izgága kis gall kalandjainak ötödik képregényalbuma, akiről előbbi a nevét kapta, harmadszor pedig ebben a kötetben, az Astérix…

Mindenki emlékszik a Mozaik sorozatra. Az Abrafaxok kalandjaiban egy közös volt, ők maguk, azaz a három manó. Az időben és térben sok-sok korszakot és helyszínt felölelő sorozatban rengeteg változatos ismeretanyag volt, ami egyébként is jellemző a gyermek- és ifjúsági irodalomra. A Geronimo…

Közel egy évvel a csúf halált halt Csodálatos Pókember harmadik folyama második számának a megjelenése után ismét van tizenéveseknek és fiatal felnőtteknek szóló szuperhősös képregénylap az újságosoknál. A hazai képregényrajongók nem lehetnek ezért elég hálásnak a Kingpin kiadót működtető és egyben…

Szépen sorban befutnak a rossz emlékű, a Galaktika magazin által steampunk képregényekre kiírt pályázat aspiránsai, még ha helyenként csak félkész vagy jobb híján kurtán-furcsán lezárt formában is. Ez utóbbi mindenképp igaz Szabó Levente Irreverzibilisére (aminek semmi köze Gaspar Noé azonos című,…

Immáron ötödik tételéhez érkezett Magyarország egyik legjobb, cikkekkel dúsított képregényantológiája, mely a negyedik szám Buborékhámozó-szerűsége után visszatér a Papírmozi legszebb hagyományaihoz. Az új Papírmozi (a cím Bayer Antal ötlete, ezért is ragaszkodik hozzá annyira, jegyzem meg…

Szép és küzdelmes volt az a négy év, ami a Death Note nyitókötetének hazai kiadása óta eltelt, de mozgalmasságában össze sem hasonlítható a manga nagyjából ugyanennyi időt felölelő cselekményével. Csak most, a végjáték olvastán szembesülünk vele, hogy az izgalmakat mindvégig eredményesen fenntartó…

A történelemkönyvekből tudjuk, hogy Japán az Edo-korban szinte teljesen elzárkózott a külvilágtól. Azt is tudni véljük, hogy mi történt abban a pár száz évben, de történhetett volna akár teljesen máshogy is, és talán soha senki sem tudja meg. Egy ilyen alternatív történelmet vázol fel Yoshinaga Fumi…

A kArtonban Képregénykedvelők Klubja keretében kettős kötetbemutatóra kerített alkalmat idén december elsején Kiss Ferenc képregénymindenes és Kertész Sándor kiadóvezető. A nagy múltú, egykori jelentős olasz kapcsolatokkal rendelkező, de sokáig inaktív, Linea kiadó újra beindult, Nyíregyháza újra a…

Amikor megtudtam, hogy a Reménység úttörőinek újabb kalandját olvashatjuk magyarul, eldöntöttem, hogy noha laikusként, de őszinte rajongással cikket fogok írni róla. Mert a francia képregényekben meglehetősen kibic vagyok: korántsem olvastam annyi francia-belga művet, mint amennyit szerettem volna,…

A Fekete-Fehér Képregénymúzeum 9. részeként megjelent Zórád Ernő-válogatásról Oravecz Gergely írt recenziót. Közismert Zórád Ernőnek az a kijelentése, hogy az ember csak akkor álljon képregényrajzolónak, ha egy lovat legalább három szögből le tud rajzolni fejből. Ha ez megy neki, akkor a többi…

Az Asterix nem fejlődéstörténet. Állandóságával biztonságérzet-növelő termék lett, matrica, rajzfilm, film, olvasólámpa, uzsonnás táska, kitűző, minden. De a képregényt ismerők tudják, hogy az eredetit felfedezni az igazi öröm. (Azért Monica Belluccit felfedezni is öröm.) Célzott olvasóközönsége,…